KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/április
POSTA
• Lalík Sándor: Talpra Győző! Olvasói levél
• Molnár Klára: Talpra Győző! Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hibaigazítás
FESZTIVÁL
• Hermann István: Nemzeti erkölcstörténet Válaszok és kérdőjelek
FILMSZEMLE
• N. N.: A XV. Magyar Játékfilmszemle díjai
• Hankiss Elemér: Sötét tükör? Jegyzetek a mai magyar filmek társadalomképéről

• Bikácsy Gergely: Póker és guillotine Hatásvadászok
• Szilágyi Ákos: A parasztpolgár Ne sápadj!
• Létay Vera: Szókereskedők Elveszett illúziók
• Gambetti Giacomo: És a hajó megy Fellini beszél új filmjéről
• Báron György: Repülés Kis kiruccanások
• Barna Imre: Hölgyek, opera, ópium, erő Ária egy atlétáért
• Bacsó Péter: Csupa nagybetűvel Szász Péter halálára
• N. N.: Szász Péter (1927–1983) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Gáti Péter: Bombanő
• Jakubovits Anna: Minden fordítva
• Kulcsár Mária: Husszein vére
• Jakubovits Anna: Morfium
• Simándi Júlia: Elefánt-sztori
• Greskovits Béla: Fokhagyma és ananász
• Jakubovits Anna: Talpig olajban
• Gáti Péter: Gary Cooper, ki vagy a mennyekben
• Greskovits Béla: A hét merész kaszkadőr
• Ardai Zoltán: A vadászat
TELEVÍZÓ
• Hajdú János: A planetáris kommunikáció
• Reményi József Tamás: A Himnusz tetszési indexe A februári tévéműsorokról
• Szilágyi János: Mindennapi szignálunk Beszélgetés Ipper Pállal, Matúz Józsefnéval és Elek Jánossal a TV-Híradóról
VITA
• Bernáth László: Televízió, magánvallás nélkül
• Csepeli György: Egy csodalény evilágisága
KÖNYV
• Lajta Gábor: Esztétizálás nélkül Beszélgetések a dokumentumfilmről
KRÓNIKA
• Pánczél György: Bodrossy Félix (1920–1983)

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Taníts meg repülni!

Barkóczi Janka

Donne-moi des ailes – francia, 2019. Rendezte: Nicolas Vanier. Írta: Lilou Fogli, Christian Moullec és Matthieu Petit. Kép: Éric Guichard. Zene: Armand Amar. Szereplők: Jean-Paul Rouve (Christian), Mélanie Doutey (Paola), Louis Vazquez (Thomas), Lilou Fogli (Diane). Gyártó: SND Groupe / Radar Films. Forgalmazó: Cinetel Kft. Szinkronizált. 113 perc.

 

Christian Moullec rajongóként tanulmányozta a vadludak vonulását az 1990-es évek közepén, amikor felfedezte, hogy a vándormadarak útvonalát a modern ember életformája sokféleképp veszélyezteti.  Mivel szerette volna megóvni kedvenceit, úgy döntött, maga fogja megtanítani az állatokat arra, hogyan lehet elkerülni a problémás területeket. A ludakat a kikelés pillanatától, fokozatosan szoktatta a jelenlétéhez, így később azt is elfogadták, amikor motoros sárkányrepülőjével a felhők között csatlakozott hozzájuk. Bár a rajt úgy vezette el a célhoz, hogy legközelebb már önállóan is megtalálják a biztonságos utat, az út akkora élményt jelentett számára, hogy egy életre beleszeretett az madarakkal való repülésbe.

Moullec kalandos története inspirálta a Taníts meg repülni! alkotóit, akik a legendás állatvédő akciót egy kamasz fiú felnőtté válásának viszontagságaival kötötték össze. A filmben a különc ornitológus, Christian arra teszi fel az életét, hogy megmentse a kihalófélben lévő nagy lilik fajt a pusztulástól. Nem elég, hogy a madarak jövője kétséges, elvált felesége néhány hétre kamasz fiukat is rábízza, így dupla kihívás szakad a nyakába. Kezdetben Thomas sem rajong az ötletért, hogy videojátékok helyett totyogó madarakat kell terelgetnie, később azonban megbarátkozik a helyzettel. Miután fél Európát körbe repüli új barátaival, megtanulja más szemszögből látni önmagát és a világot.

A szívmelengető sztori és a meseszép, hiteles madártávlatból bemutatott tájak minden sutaság ellenére elviszik a filmet. Nicolas Vanier rendező igazi családi mozit készített, ami a kiskamaszkortól felfelé bárkit képes megszólítani.  Thomas, az új Nils Holgersson, minden szempontból a kor gyermeke: környezettudatos, harcos fiatal, aki tiszta szívvel áll az ökoszisztémában, de a nyaktörő légi mutatványokat azért senki ne csinálja utána.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/04 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14512