KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/április
POSTA
• Lalík Sándor: Talpra Győző! Olvasói levél
• Molnár Klára: Talpra Győző! Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hibaigazítás
FESZTIVÁL
• Hermann István: Nemzeti erkölcstörténet Válaszok és kérdőjelek
FILMSZEMLE
• N. N.: A XV. Magyar Játékfilmszemle díjai
• Hankiss Elemér: Sötét tükör? Jegyzetek a mai magyar filmek társadalomképéről

• Bikácsy Gergely: Póker és guillotine Hatásvadászok
• Szilágyi Ákos: A parasztpolgár Ne sápadj!
• Létay Vera: Szókereskedők Elveszett illúziók
• Gambetti Giacomo: És a hajó megy Fellini beszél új filmjéről
• Báron György: Repülés Kis kiruccanások
• Barna Imre: Hölgyek, opera, ópium, erő Ária egy atlétáért
• Bacsó Péter: Csupa nagybetűvel Szász Péter halálára
• N. N.: Szász Péter (1927–1983) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Gáti Péter: Bombanő
• Jakubovits Anna: Minden fordítva
• Kulcsár Mária: Husszein vére
• Jakubovits Anna: Morfium
• Simándi Júlia: Elefánt-sztori
• Greskovits Béla: Fokhagyma és ananász
• Jakubovits Anna: Talpig olajban
• Gáti Péter: Gary Cooper, ki vagy a mennyekben
• Greskovits Béla: A hét merész kaszkadőr
• Ardai Zoltán: A vadászat
TELEVÍZÓ
• Hajdú János: A planetáris kommunikáció
• Reményi József Tamás: A Himnusz tetszési indexe A februári tévéműsorokról
• Szilágyi János: Mindennapi szignálunk Beszélgetés Ipper Pállal, Matúz Józsefnéval és Elek Jánossal a TV-Híradóról
VITA
• Bernáth László: Televízió, magánvallás nélkül
• Csepeli György: Egy csodalény evilágisága
KÖNYV
• Lajta Gábor: Esztétizálás nélkül Beszélgetések a dokumentumfilmről
KRÓNIKA
• Pánczél György: Bodrossy Félix (1920–1983)

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az eltűntek

Roboz Gábor

The Vanishing – brit, 2018. Rendezte: Kristoffer Nyholm. Írta: Joe Bone és Celyn Jones. Kép: Jorgen Johansson. Zene: Benjamin Wallfisch. Szereplők: Gerald Butler (James), Peter Mullan (Thomas), Connor Swindells (Donald). Gyártó: Kodiak Pictures. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 101 perc.

 

Úgy tűnik, a világítótornyos szigeteken játszódó kamarathrillerek mindenekelőtt férfi figurák viszályának bemutatására kínálnak ideális helyszínt, legyen szó a finn Lärjungenről, ahol egy zsarnoki toronyőr akar a saját képére formálni egy helyettesnek betanuló fiút, a brit The Lighthouse-ról, ahol két meggyötört és eltérő világnézetű fickó megy egymás agyára egy hatalmas vihar közepette, vagy a szintén angol Az eltűntekről, amely ugyancsak valós történeten alapulva jól ismert bűnfilm-szituációt dolgoz fel. A mind években, mind műfajokban mérve nagy tévérendezői tapasztalattal bíró Kristoffer Nyholm (Gyilkosság, Tabu) első egészestésében három férfi egy aranyrudakkal teli faládát talál a munkahelyüket jelentő szigeten, és ez alapján még az is sejtheti a folytatást, aki korábban csak a Vikander–Fassbender páros főszereplésével látott világítótornyos filmet.

„A Flannan-sziget rejtélye” néven elhíresült sztori, amely ihletett már verset, Doctor Who-epizódokat, Genesis-albumot, sőt kamaraoperát is, a filmcím ismeretében falrengető meglepetéseket nem tartogat – pláne a műfaj rajongói számára –, a dán rendező ugyanakkor kihozza belőle, amit egy világtól elzárt helyszínen bonyolódó háromszereplős cselekményből lehet. Az érzékeny fiatal srác, a családos középkorú és a tragédia sújtotta idős férfi karakterei között is csak típusfigurákra ismerhetünk rá, Nyholm filmje mégis egy hajszállal több tisztes iparos munkánál. A rendező sikeresen elkerüli a kamarathrillerekre időnként jellemző túlbonyolítottságot, és elállatiasodó pénzsóvárok szimpla vérengzése helyett inkább arról a fajta bűntudatról mesél, amely minden más érzelmet képes felülírni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14027