KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/április
POSTA
• Lalík Sándor: Talpra Győző! Olvasói levél
• Molnár Klára: Talpra Győző! Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hibaigazítás
FESZTIVÁL
• Hermann István: Nemzeti erkölcstörténet Válaszok és kérdőjelek
FILMSZEMLE
• N. N.: A XV. Magyar Játékfilmszemle díjai
• Hankiss Elemér: Sötét tükör? Jegyzetek a mai magyar filmek társadalomképéről

• Bikácsy Gergely: Póker és guillotine Hatásvadászok
• Szilágyi Ákos: A parasztpolgár Ne sápadj!
• Létay Vera: Szókereskedők Elveszett illúziók
• Gambetti Giacomo: És a hajó megy Fellini beszél új filmjéről
• Báron György: Repülés Kis kiruccanások
• Barna Imre: Hölgyek, opera, ópium, erő Ária egy atlétáért
• Bacsó Péter: Csupa nagybetűvel Szász Péter halálára
• N. N.: Szász Péter (1927–1983) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Gáti Péter: Bombanő
• Jakubovits Anna: Minden fordítva
• Kulcsár Mária: Husszein vére
• Jakubovits Anna: Morfium
• Simándi Júlia: Elefánt-sztori
• Greskovits Béla: Fokhagyma és ananász
• Jakubovits Anna: Talpig olajban
• Gáti Péter: Gary Cooper, ki vagy a mennyekben
• Greskovits Béla: A hét merész kaszkadőr
• Ardai Zoltán: A vadászat
TELEVÍZÓ
• Hajdú János: A planetáris kommunikáció
• Reményi József Tamás: A Himnusz tetszési indexe A februári tévéműsorokról
• Szilágyi János: Mindennapi szignálunk Beszélgetés Ipper Pállal, Matúz Józsefnéval és Elek Jánossal a TV-Híradóról
VITA
• Bernáth László: Televízió, magánvallás nélkül
• Csepeli György: Egy csodalény evilágisága
KÖNYV
• Lajta Gábor: Esztétizálás nélkül Beszélgetések a dokumentumfilmről
KRÓNIKA
• Pánczél György: Bodrossy Félix (1920–1983)

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A keresés

Kovács Kata

The Search – francia, 2014. Rendezte és írta: Michel Hazanavicius. Kép: Guillaume Schiffman. Szereplők: Bérénice Bejo (Carole), Annette Bening (Helen), Maksim Emelyanov (Kolia), Abdul Khalim Mamutsiev (Hadji), Zukhra Duishvili (Raissa). Gyártó: La Petite Reine / Orange Studio / Wild Bunch. Forgalmazó: Vertigo Média kft. Feliratos. 149 perc.

 

Háborús tematika és gyermek hős találkozik A némafilmessel világhírűvé vált Michel Hazanavicius legújabb, 1999-es csecsen háború idején játszódó munkájában, Fred Zinnemann 1948-as, azonos című filmjének remake-jében. A több szálon futó cselekmény kiindulópontja, hogy a kilencéves Hadji és nővére szemtanúi lesznek szüleik minden ok nélküli, könyörtelen meggyilkolásának. A testvérek szem elől tévesztik egymást, a kisfiú pedig csecsemő kisöccsükkel a karjában indul neki a világnak, ám hamarosan kénytelen egy küszöbön hagyni őt. A három testvér és az őket segítő két nyugati nő, az emberjogi képviselő (Bérénice Bejo) és az árvaházi vezető (Anette Bening) történetét, egy ártatlan orosz fiú kiképzett katonává, majd cinikus gyilkológéppé aljasulásának elbeszélése egészíti ki. A három fiú, a világról még keveset tudó kisbaba, az átélt borzalmaktól, a felnőtt fejjel is elbírhatatlan testvéri felelősségtől terhelt Hadji és a fiatal katona figurája a háború irracionalitásával szembesülő, ártatlan ember egyetlen, kortalan metaforájává áll össze.

Ugyanakkor a film szólni kíván az őket körülvevő közönyről is, amely a döntéshozók, a hatalom birtokosainak sajátja, és a köztes helyzetben lévő, segíteni vágyó, ám végső soron tehetetlen hivatalnokokról is. Sokat markol és keveset fog, ám nem elsősorban azért fúl kudarcba, mert a figurák vívódását csak felületesen láttatja, hanem azért, mert A némafilmesben adekvát szempilla rebegtető expresszív érzelemkifejező stílus valódi némafilm-alapanyag nélkül itt csupán naiv giccsbe torkollik, a kisrealista közegbe ültetett klasszikus hollywoodi stílus pedig disszonáns marad. Nem újdonság viszont, hogy a rendező ért a szavak nélküli filmezéshez, a mostani film csúcsteljesítménye is a Hadjit és nővérét alakító Abdul Khalim Mamutsiev és Zukhra Duishvili szinte néma, szívbemarkoló színészi jelenléte, mely mellett a világsztárok szentimentális játéka épp olyan hamisnak hat, mint a megmentők szerepében tetszelgők könnyei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12472