KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/március
KRÓNIKA
• Bajomi Lázár Endre: Ki volt Jean Ferry?
• N. N.: George Cukor

• Ágh Attila: Egy halott arca Pergőtűz. Filmeposz a 2. magyar hadseregről
• Vígh Károly: Katasztrófa a Donnál Pergőtűz. A történész szemszögéből
• Tóth Pál Péter: Nemzdékek nőttek fel azóta... Pergőtűz. Egyetemisták beszélgetése Sára Sándor ötrészes filmjéről
• Almási Miklós: Határátmenetek Szerencsés Dániel
• Nemes Nagy Ágnes: Gyönyörű, keserű Noé bárkái
• Reményi József Tamás: Szűkített újratermelés Adj király katonát!
• Lajta Gábor: A magánharc esélyei A profi és az amatőr
• N. N.: Glauber Rocha filmjei és könyvei
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: Valami mást... New York
• Koltai Ágnes: Hétköznapi félelem Lipcse
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A kifacsart ember
• Varga András: Evilági Babilon
• Kapecz Zsuzsa: Karla házasságai
• Lajta Gábor: Hattyúk tava
• Ardai Zoltán: Egy kis napfény
• Gáti Péter: Istenke teremtményei
• Kulcsár Mária: Éjszakai boszorkányok
• Harmat György: Üldözők
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Film a televízióban Beszélgetés Somogyi Zoltánnal a film- és koprodukciós főosztály helyettes vezetőjével
• Szilágyi János: Stúdió ’mennyi? Beszélgetés Érdi Sándorral
KÖNYV
• Fáber András: Mítosz és dokumentum A fotóművészet története

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Bodrossy Félix (1920–1983)

Pánczél György

 

Egyidősek voltunk, és egyszerre kerültünk a filmszakmába 1938-ban. Laboráns gyakornokként kezdte, majd segédoperatőr lett a Híradó- és Dokumentum-Filmstúdió Könyves Kálmán körúti telepén. Több mint száz játék-, dokumentum-, animációs-, portréfilm rendezője, illetve operatőre volt. Nevéhez fűződik a Győrffy Józseffel kikísérletezett plasztikus eljárás, melyet különleges optikai előtéttel ellátott felvevőgépével készített. Alkotásaikat – Állatkerti séta, Artistavizsga és Téli rege – A Toldi moziban vetítették, s a nézőknek egy erre a célra készített szemüveget adtak. Találmányuk nem vált be, mert a nézőket zavarta a szemüveg használata. Kutatásaikról érdekes könyvet írt A plasztikus film címmel. Kevés olyan rendező volt, akinek fiatalabb kori műveiben ne Bodrossy lett volna az operatőr. Legtöbb filmjét Banovich Tamással készítette: ezek a táncfilmek sok sikert arattak.

Első játékfilmjét 1957-ben forgatta. Játék a szerelemmel címmel, Apáthy Imre rendezésében. E filmben, amelyet 2 évi késéssel mutattak csak be, feltűntek Bodrossy Félixnek olyan gépmozgásai, melyeket addigi filmjeiben még nem láthattunk. 1959-ben a nála hat évvel idősebb Hegyi Barnabás társoperatőreként forgatta a Fapados szerelem című filmet Máriássy Félix rendező irányításával. 1961-ben a Kiss József által rendezett Májusi fagy című filmnek volt operatőre, majd egy évvel később készült el a 20 évre egymástól (Fehér Imre rendezése). Ekkor nyilatkozta: „Nem kívánom bizonygatni, hogy az operatőr munkája fontos szerepet játszik egy film hangulatának megteremtésében, és hogy minőségét csak alátámasztja, ha ezt nem hivalkodóan teszi, hanem művészi alázattal.”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/04 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6774