KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/március
KRÓNIKA
• Bajomi Lázár Endre: Ki volt Jean Ferry?
• N. N.: George Cukor

• Ágh Attila: Egy halott arca Pergőtűz. Filmeposz a 2. magyar hadseregről
• Vígh Károly: Katasztrófa a Donnál Pergőtűz. A történész szemszögéből
• Tóth Pál Péter: Nemzdékek nőttek fel azóta... Pergőtűz. Egyetemisták beszélgetése Sára Sándor ötrészes filmjéről
• Almási Miklós: Határátmenetek Szerencsés Dániel
• Nemes Nagy Ágnes: Gyönyörű, keserű Noé bárkái
• Reményi József Tamás: Szűkített újratermelés Adj király katonát!
• Lajta Gábor: A magánharc esélyei A profi és az amatőr
• N. N.: Glauber Rocha filmjei és könyvei
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: Valami mást... New York
• Koltai Ágnes: Hétköznapi félelem Lipcse
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A kifacsart ember
• Varga András: Evilági Babilon
• Kapecz Zsuzsa: Karla házasságai
• Lajta Gábor: Hattyúk tava
• Ardai Zoltán: Egy kis napfény
• Gáti Péter: Istenke teremtményei
• Kulcsár Mária: Éjszakai boszorkányok
• Harmat György: Üldözők
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Film a televízióban Beszélgetés Somogyi Zoltánnal a film- és koprodukciós főosztály helyettes vezetőjével
• Szilágyi János: Stúdió ’mennyi? Beszélgetés Érdi Sándorral
KÖNYV
• Fáber András: Mítosz és dokumentum A fotóművészet története

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szívfájdalom

Faragó Zsuzsa

Nagyon sokszor láttuk már ezt a filmet. A helyszín: Amerika. A szereplők: sodródó átlagemberek, vándorló nyugtalanok. Zötyögő, hosszú autóbuszút, cola-automaták, alkalmi munka. Ha van valami újdonság Donald Shebib filmjében, talán nézőpontjának enyhe feminizmusa: a vándorló nyugtalanok ugyanis ezúttal – nők. Két csöppet sem összeillő, ám természetesen a szívfájdalomig összebarátkozó két nő, egy szelíd, bizonytalan barna s egy agresszív, határozott szőke. Történetük olykor cilikés lányregény-humorba csap át, de alapjában véve az eseménytelen „szürke” életekre való rácsodálkozás teszi rokonszenvessé, sőt élvezhetővé.

Ez a filmkészítői módszer, ha tanult is a dokumentarizmustól, nem vette át annak sötét őszinteségét. Nem elgondolkodni, azonosulni kell hőseivel, szeretni kell csetlés-botlásukat, tisztelni olykor nevetséges küzdelmüket. Ez a módszer jellemzi Hollywood bevált filmtípusát, az úgynevezett „családi filmeket”, s ez a Szelíd motorosok sikerét aprópénzre váltó „utazó-filmeket” is.

Ha nem volna csöppet döcögős a szerkesztés, kiglancolt a tárgyi világa, ha nem éreznénk túlságosan a sokadik utánzat fáradtságát – nem az epigonizmus, hanem a mesteremberi teljesítmény maradna emlékünk Donald Shebib Szívfájdalom című filmjéről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/12 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5142