KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/március
KRÓNIKA
• Bajomi Lázár Endre: Ki volt Jean Ferry?
• N. N.: George Cukor

• Ágh Attila: Egy halott arca Pergőtűz. Filmeposz a 2. magyar hadseregről
• Vígh Károly: Katasztrófa a Donnál Pergőtűz. A történész szemszögéből
• Tóth Pál Péter: Nemzdékek nőttek fel azóta... Pergőtűz. Egyetemisták beszélgetése Sára Sándor ötrészes filmjéről
• Almási Miklós: Határátmenetek Szerencsés Dániel
• Nemes Nagy Ágnes: Gyönyörű, keserű Noé bárkái
• Reményi József Tamás: Szűkített újratermelés Adj király katonát!
• Lajta Gábor: A magánharc esélyei A profi és az amatőr
• N. N.: Glauber Rocha filmjei és könyvei
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: Valami mást... New York
• Koltai Ágnes: Hétköznapi félelem Lipcse
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A kifacsart ember
• Varga András: Evilági Babilon
• Kapecz Zsuzsa: Karla házasságai
• Lajta Gábor: Hattyúk tava
• Ardai Zoltán: Egy kis napfény
• Gáti Péter: Istenke teremtményei
• Kulcsár Mária: Éjszakai boszorkányok
• Harmat György: Üldözők
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Film a televízióban Beszélgetés Somogyi Zoltánnal a film- és koprodukciós főosztály helyettes vezetőjével
• Szilágyi János: Stúdió ’mennyi? Beszélgetés Érdi Sándorral
KÖNYV
• Fáber András: Mítosz és dokumentum A fotóművészet története

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Viktória királynő és Abdul

Kovács Gellért

Victoria & Abdul – brit, 2017. Rendezte: Stephen Frears. Írta: Shrabani Basu könyve alapján Lee Hall. Kép: Danny Chen. Zene: Thomas Newman. Szereplők: Judi Dench (Viktória), Ali Fazal (Abdul), Olivia Williams (Churchill bárónő), Michel Gambon (Lord Salisbury), Eddie Izzard (Bertie). Gyártó: Cross Street Films / Working Title Films / BBC. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 112 perc.

 

A trailert látva félő volt, hogy egy gyümölcs lesz a harmadik főszereplő. Dacára annak, hogy Judi Dench (pláne, hogy 20 évvel ezelőtt egyszer Oscar-jelölést érdemlően eljátszotta a fiatalabb Viktóriát is a Botrány a birodalomban című filmben, amikor is a férjét gyászoló uralkodónő skót segítőjével gabalyodik érzelmes kapcsolatba) bármikor képes bármilyen mutatós képeslapot megtölteni élettel, Stephen Frears (Veszedelmes viszonyok, A királynő) filmje előzetesen igencsak súlytalannak ígérkezett. Az indiai tisztviselő, Abdul Karim beszélget az idős királynővel: közvetlenségével, vonzó szelídségével közel kerül hozzá, mesél neki például a mangóról, majd Viktória rendel is egy ilyen egzotikus csemegét, ám mire az megérkezik Indiából, már kissé megbuggyant. Úgy tűnt, Frears hiába tud szinte bármilyen társalgásból filmszerűt kerekíteni, itt bizony a mangó körüli felhajtás szolgáltatja majd a fő konfliktust. Vagy valami ahhoz nagyon hasonló.

Jó ideig sétálunk is komótosan a mangó felé, ám ennek a szlogenszerű történetnek szerencsére tétje is van, nem csak hangulata. Egy indiai férfi Viktória legjobb barátja, lelki tanácsadója lesz, milyen szépen is hangzik... Csakhogy a film azt sem titkolja el, mi a helyzet például azzal az indiai férfival, Mohammeddel, aki Abdullal érkezett a palotába: vele nem beszélget őfelsége, sanyarú is lesz a sorsa. Közben a személyzet és a fontos emberek vicces hüledezése komoly ármánykodássá változik és a néző mosolygása jó eséllyel megrendültebb figyelemmé alakul át. Innentől a magányról, a képmutatásról, a kiszolgáltatottságról, a rasszizmusról is erőteljesebben értekezik Frears – ami addig kedélyes-míves tévéfilmnek tűnt, akár már megható moziélménnyel is szolgálhat. Olyannal, ami ugyan kockázatot nem vállal, de képes arra, hogy ne csak Judi Dench találékony varázsát és a csodálatos kosztümök emlékét vigyük magunkkal belőle. Bár az sem lenne kevés.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/10 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13391