KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/március
KRÓNIKA
• Bajomi Lázár Endre: Ki volt Jean Ferry?
• N. N.: George Cukor

• Ágh Attila: Egy halott arca Pergőtűz. Filmeposz a 2. magyar hadseregről
• Vígh Károly: Katasztrófa a Donnál Pergőtűz. A történész szemszögéből
• Tóth Pál Péter: Nemzdékek nőttek fel azóta... Pergőtűz. Egyetemisták beszélgetése Sára Sándor ötrészes filmjéről
• Almási Miklós: Határátmenetek Szerencsés Dániel
• Nemes Nagy Ágnes: Gyönyörű, keserű Noé bárkái
• Reményi József Tamás: Szűkített újratermelés Adj király katonát!
• Lajta Gábor: A magánharc esélyei A profi és az amatőr
• N. N.: Glauber Rocha filmjei és könyvei
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: Valami mást... New York
• Koltai Ágnes: Hétköznapi félelem Lipcse
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A kifacsart ember
• Varga András: Evilági Babilon
• Kapecz Zsuzsa: Karla házasságai
• Lajta Gábor: Hattyúk tava
• Ardai Zoltán: Egy kis napfény
• Gáti Péter: Istenke teremtményei
• Kulcsár Mária: Éjszakai boszorkányok
• Harmat György: Üldözők
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Film a televízióban Beszélgetés Somogyi Zoltánnal a film- és koprodukciós főosztály helyettes vezetőjével
• Szilágyi János: Stúdió ’mennyi? Beszélgetés Érdi Sándorral
KÖNYV
• Fáber András: Mítosz és dokumentum A fotóművészet története

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A harag tüze

Bocsor Péter

Out of the Furnace – amerikai, 2013. Rendezte: Scott Cooper. Szereplők: Christian Bale, Casey Affleck, Woody Harrelson. Forgalmazó: Pro Video. 116 perc.

Első rendezése, az Őrült szív (2009) után, amely egy lecsúszott countryénekes sorsát mutatja be Jeff Bridges Oscar-díjas alakításában, Scott Cooper ismét az amerikai néplélek számára kedves témához nyúlt. Az országot felépítő, főként pennsylvaniai és nyugat-virginiai acélmunkások küzdelmes sorsa ugyanis a countryzene által megidézett westernromantika mellett az amerikai identitás másik nagy toposza, amely nemcsak a filmrendezőket ihlette meg, amilyen például a matewani mészárlásnak emléket állító John Sayles, de a történelmi regényeknek is gyakran témát adott. Cooper is egy ilyen regényt választott filmje kiindulópontjául, mégpedig Thomas Bell Out of This Furnace (1941) című családtörténetét, amely a Braddockban (Pittsburgh egyik külvárosában) élő kelet-európai bevándorlók sorsát kíséri végig három nemzedéken keresztül.

Noha a film ugyanitt játszódik, és az angol címe is Bell regényére utal, A harag tüze korántsem tekinthető adaptációnak. Cooper és a forgatókönyvet vele együtt író Brad Ingelsby a regény helyszínét és történelmi kontextusát csupán háttérül használják az iraki háború és a legutóbbi gazdasági válság lelki és társadalmi hatásait bemutató filmben, és a főszereplő, a nehéz körülmények között is a boldogságot kereső acélgyári munkás, Russel Baze (Christian Bale) sorsának középpontjába egy igencsak témaidegen motívumot állítanak: a bosszút. Miután Russel öccse, az iraki háború után beilleszkedni képtelen Rodney (Casey Affleck) a vérfertőző hegylakók számára pénzdíjas ökölharcokat szervező Harlan DeGroat (Woody Harrelson) áldozatául esik, a törvényen kívüli közösséggel szemben tehetetlen rendőrség helyett Russelre vár a feladat, hogy saját kilátástalan sorsát végleg megpecsételve igazságot tegyen.

Ellentétben azonban az alkotók szeme előtt nyilvánvalóan példaként lebegő A szarvasvadász-szal, a rozsdaövezet szürke világába bepillantást nyújtó szociodráma és a hétköznapi ember morális felőrlődésére kihegyezett akciótörténet nem állnak össze kerek egésszé. A parádés szereposztásnak megfelelő remek alakítások, az erőteljes, minimalista párbeszédek, illetve a posztmodern noir szellemében fényképezett látványos kietlenség ellenére a film inkább tűnik tisztelgésnek különböző, Cooper által nagyra becsült elődök előtt.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11741