KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/február
• Zalán Vince: „Éjlakó lelkeknek a fény” Örök mozi
• Csala Károly: Tóth János mozija Interjú két részben
• N. N.: Örök mozi Összeállítás Tóth János rövidfilmjeiből
• Koltai Tamás: Korunk hőse a játszótéren Talpra, Győző!
• Kovács András Bálint: Hátrányos helyzetben A pártfogolt
• Zsugán István: Krónika a Don-kanyarról Beszélgetés Sára Sándorral
• Molnár Gál Péter: A Kelekótya Angyal Jacques Tati utolsó halála
• N. N.: Jacques Tati filmjei
• Bikácsy Gergely: A pilóta felesége
• András László: Tánc és tragédia
• Rubanova Irina: Változatosságra törekedve Szovjet film, 1982
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Akit Bulldózernek hívtak
• Hollós László: Szerelem Montrealban
• Ardai Zoltán: Ez volt a jazz
• Zoltán Katalin: Bulldogok és cseresznyék
• Deli Bálint Attila: Szemben a világgal
• Harmat György: Egy zsaru bőréért
• Harmat György: A banda fogságában
• Csala Károly: Mise Macedóniában Csak harmadát láttuk
• Ardai Zoltán: A Kolónia
• Peredi Ágnes: Éjszakai lovasok
• Lajta Gábor: Kamaszkor
• Schubert Gusztáv: Üldözés a sztyeppén
• Deli Bálint Attila: A lator
VIDEÓ
• Pogány Csaba: Kazetták, készülékek, jogszabályok
• Lipovecz Iván: A videopiac, a videogyártás kérdőjelei az NSzK-ban
TELEVÍZÓ
• Bársony Éva: Tudósok a kettesen A közművelődési műsorokról
• Gambetti Giacomo: A kínai kaland Filmsorozat Marco Polóról
KÖNYV
• Hegedűs Zoltán: A hagyma és a liliom
KRÓNIKA
• N. N.: Francia filmhét
• N. N.: Bolykovszky Béla halálára

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az örökösnő

Pazár Sarolta

Toppen av ingenting – svéd, 2018. Rendezte és írta: Måns Månsson és Axel Petersen. Kép: Mans Mansson. Zene: Axel Boman, Tom Skinner. Szereplők: Léonore Ekstrand (Nojet), Christer Levin (Lex), Christian Saldert (Chris), Olof Rhodin (Mickey), Don Bennechi (Don). Gyártó: Flybridge. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 88 perc.

 

A tavalyi Berlinale versenyprogramjában debütált Az örökösnő a fesztivál koncepciójába vélhetően politikai-társadalmi kérdésfelvetései miatt került be, holott a történet pont az egyén társadalmi problémáktól való elidegenedésére fókuszál. Sőt, mintha a svéd rendezőpáros, Axel Petersen és Måns Månsson szilárd koncepciója a bizarr undorkeltés lett volna groteszk feketekomédiájuk elkészítésekor. A hatvannyolc éves Nojet évtizedek óta spanyol tengerparti apartmanjában tengeti életét, amikor azonban apja meghal és megszűnik az általa biztosított havi apanázs, az idős nő kénytelen visszatérni Svédországba, hogy elegyengesse a luxusjövőjét biztosító, frissen megörökölt stockholmi társasház bérleti viszonyait. Csakhogy féltestvére és unokaöccse már gondoskodtak a házban lakó bevándorló családok és egyedülálló anyák megsarcoltatásáról és létbizonytalan helyzetük kihasználásáról.

Amint Nojet rádöbben, hogy veszélyben van leendő dúsgazdagsága, és rokonai sarokba szorítják, hogy továbbra is ők fölözhessék le a feketén kiadott lakások bevételét, a film azon nyomban helyszínt, hangulatot és ritmust vált és maga mögött hagy minden addigi logikát is. Nojet vidéki farmon eltöltött napjait a Molotov-koktél gyártás, géppuskákkal lövöldözés és a tanyasi tyúkok tökéletes tojása fölötti áhítat teszi ki, majd visszatér Stockholmba, hogy mindenkorra megoldja az örökség problémáját. Månsson már-már nagyítóként használt kamerájával zavarba ejtően közelről vizsgálja az emberi szőrtüszők, a tetovált szemöldökök és a pólusok visszataszítóságát, amivel tovább gerjeszti a nézői ellenszenvet a film összes szereplője iránt. Ám ebbe a viszolygásba faramuci módon mégiscsak beszüremkedik az esztétikum, ami nem ereszti a tekintetünket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13991