KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/február
• Zalán Vince: „Éjlakó lelkeknek a fény” Örök mozi
• Csala Károly: Tóth János mozija Interjú két részben
• N. N.: Örök mozi Összeállítás Tóth János rövidfilmjeiből
• Koltai Tamás: Korunk hőse a játszótéren Talpra, Győző!
• Kovács András Bálint: Hátrányos helyzetben A pártfogolt
• Zsugán István: Krónika a Don-kanyarról Beszélgetés Sára Sándorral
• Molnár Gál Péter: A Kelekótya Angyal Jacques Tati utolsó halála
• N. N.: Jacques Tati filmjei
• Bikácsy Gergely: A pilóta felesége
• András László: Tánc és tragédia
• Rubanova Irina: Változatosságra törekedve Szovjet film, 1982
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Akit Bulldózernek hívtak
• Hollós László: Szerelem Montrealban
• Ardai Zoltán: Ez volt a jazz
• Zoltán Katalin: Bulldogok és cseresznyék
• Deli Bálint Attila: Szemben a világgal
• Harmat György: Egy zsaru bőréért
• Harmat György: A banda fogságában
• Csala Károly: Mise Macedóniában Csak harmadát láttuk
• Ardai Zoltán: A Kolónia
• Peredi Ágnes: Éjszakai lovasok
• Lajta Gábor: Kamaszkor
• Schubert Gusztáv: Üldözés a sztyeppén
• Deli Bálint Attila: A lator
VIDEÓ
• Pogány Csaba: Kazetták, készülékek, jogszabályok
• Lipovecz Iván: A videopiac, a videogyártás kérdőjelei az NSzK-ban
TELEVÍZÓ
• Bársony Éva: Tudósok a kettesen A közművelődési műsorokról
• Gambetti Giacomo: A kínai kaland Filmsorozat Marco Polóról
KÖNYV
• Hegedűs Zoltán: A hagyma és a liliom
KRÓNIKA
• N. N.: Francia filmhét
• N. N.: Bolykovszky Béla halálára

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Alberto expressz

Kovács András Bálint

Franciásan könnyed és bohókás film. Sokáig nem derül ki, hogy miről szól, ez teszi a fura fordulatokat, amelyekben a film első harmada igen gazdag, még érdekesebbé. De az ilyenfajta dramaturgiának nagy csapdája, hogy mire mégis kiderül a lényeg, addigra elvész az érdeklődés. Ezúttal a történet feszültsége már sokkal hamarabb szétmállik.

Egy olasz fiú Párizsban az éjszaka közepén hirtelen fölpattan a hitvesi ágyból várandós felesége mellől, és még éppen elkapja a Rómába induló expresszt. Jegye persze nincs, pénze még kevésbé. De segít a kalauz, akiről kiderül, hogy régi barát. A fiúnak pénz kell, de nem tudjuk, mire, és hogy miért olyan sürgős Rómába utaznia. A film kétharmadát kitevő vonatút egy szürrealista crazy-filmbe vezeti nézőjét, ahol sok bizarr dolog történik akörül, ahogy a fiú megpróbál pénzhez jutni. A baj éppen az, hogy mindez még így is túl langyos. Nem elég őrült ez a világ, csak olyan lazán bohém. Mire pedig kiderülne, hogy miről van szó, már nem is nagyon érdekel. A fiú, aki tizenöt éve nem látta szüleit, most hazarohan, hogy megadja apjának azt, amivel tartozik, mert az azt mondta neki, hogy csak akkor lehet apa, ha előbb lerótta adósságát. Semmi más baj nincs a filmmel, mint hogy a szerzők nem engedték még jobban szabadjára fantáziájukat, és nem sikerült felépíteniük egy teljes világot abból a sok bolondságból, ami a vonaton történik. Művük így olyan lett, mint egy könnyű vörösbor egy nyáresti vacsorához: ízletes, de feledhető.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/04 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1131