KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Kőkemény Minnesota

Tosoki Gyula

North Country – amerikai, 2005. Rendezte: Niki Caro. Szereplők: Charlize Theron, Frances McDormand, Sissy Spacek, Woody Harrelson. Forgalmazó: Warner Home Video. 121 perc. 

 

Az Egyesült Államokban máig élő hagyománnyal bír az a filmtípus, amely a courtroom drama műfaját fajsúlyos társadalmi problémák boncolgatásának terepévé tette. Ebben – mint művek hosszú sora jelzi, a Ne bántsátok a feketerigót! című Mulligan-opusztól a Ha ölni kell című Schumacher-fabuláig – elsősorban polgárjogi kérdések kerültek terítékre, de nem csak azok. Jól mutatja ezt a nemzetközi filmvilág figyelmét nemrég Oscar-nominációig jutó munkájával, A bálnalovassal kiérdemlő új-zélandi Niki Caro rendezőnő első amerikai mozija.

A Kőkemény Minnesota témája és cselekmény-zanzája nem sok jót ígér a mezei mozistának: a valóságos eseményeken alapuló film az Egyesült Államok első női bányászáról mesél, életének sorsfordulóit és szexuális zaklatás címen munkatársai ellen indított perének főbb állomásain mutatja meg. A hetvenes évek közepén kezdődő, emlékekből kibomló történet fő helyszíne az Államok északi szeglete, Mesabi bányászvárosa. A két gyermekét egyedül nevelő, és már korán a mostoha sors által taccsra tett Josey Aimes a szebb jövő biztosítása céljából szegődik el a helyi bányába, ahol ugyan lényegesen többet keres, mint korábban bárhol, viszont lényegesen többet is kell szenvednie érte, éspedig nem elsősorban a nagy fizikai terheléssel járó munka, hanem az őt rettentő pszichés nyomás alá helyező munkatársai miatt. Miután minden eszköz elégtelennek bizonyul számára a gusztustalan férfiak megfékezésére, nem marad más, mint a per, amely alig kecsegtet sikerrel.

A fogvacogtatóan rút, egyben ijesztően szép ipari környezetről készült totálokat leszámítva a képek jobbára sterilek, a figurák motiváltsága pedig a főhős kivételével gyenge, ezért – felszínes megközelítésben – a Kőkemény Minnesota csupán korrekt tévéfilmnek tetszik. Közelebbről azonban mutatkoznak értékei, elsősorban a színészi teljesítmények, no meg sztorivezetés és a flashback-dramaturgia frontján. A magánéleti, illetve a civil szféra kitermelte mikro- és makrokonfliktusok sorából összeálló történetben néhány lírai pillanatnak is jut hely, és ezek között csak kevés olyan akad, amely a nézőt feszengésre késztetheti. Igaz, a játékidő előrehaladtával felerősödő didaktikus jelleg és a mind több bombaszttal terhelt fogalmazásmód ront a mérlegen (a Holt Költők Társaságának szívszaggató érzelmektől habos végjelenetét visszhangzó tárgyalótermi finálé már-már zavarbaejtő), a film végig giccshatáron innen marad.

Extrák: dokumentumfilm a forgatásról; kimaradt jelenetek; előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/10 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8834