KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fekete mágia

Hegyi Gyula

 

Sajátos, de egyre több olyan amerikai filmet láthatunk, amely gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő apáról szól. Kezdetben még némi humoros hangsúlyt kapott a konyhában és gyerekszobában új szerepet próbáló férfi csetlő-botló igyekezete, mára azonban az amerikai apák (legalábbis a hollywoodi filmekben) igencsak belejöttek az egyszemélyes szülői szerepkörbe. A Fekete mágia főszereplője rendőrségi pszichológus, aki magánéletében gyengéd apa, hivatásában pedig perverz gyilkosságok lélektani rugóinak szorgos kutatója. És egyre inkább nyomozója is, mert a rendőrség „természetesen” tehetetlen, a dokira marad egy borzalmas és misztikus gyilkosságsorozat felderítése. Fehér középosztálybeli amerikai szülők gyilkolják meg válogatott szadizmussal gyermekeiket, hogy eleget tegyenek egy különös afrikai varázsló félelmetes parancsainak. A varázsló az éhező Afrika véres és sötét babonáit árasztja magából New York városában: és a New Yorkiak, miután minden hitből és rációból kiábrándultak, mohón isszák magukba a fekete mágia gyermekgyilkos kegyetlenségét.

Európai ésszel az ember természetesen azt kérdezné: miért? Sikeres és jólszituált emberek a világ vezető hatalmának legnagyobb városában miért engedelmeskednek egy Afrikából érkező, angolul rosszul beszélő falusi varázsló kegyetlen parancsainak? John Schlesingert, a rendezőt és a film producerét azonban láthatóan más izgatja: a végső, nagy leszámolás, amelyben a pszichológus és barátja részint ökölharcban, részint tűzpárbajban a bűnösök kisebb hadseregével számol le. Egészen Rambo-stílusban. Igen. Amerika más. Tudják ezt az afrikai varázslók is...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/09 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4705