KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Egy háború margójára

Géczi Zoltán

The Aftermath – amerikai – német – brit, 2019. Rendezte: James Kent. Szereplők: Jason Clarke, Keira Knightley, Alexander Skarsgård. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 104 perc.

 

Az angol filmgyártás temérdek moziban igyekezett feldolgozni a második világháború traumáját, ám ezek többsége nem kívánt túlmutatni a közhelyszerű konfliktusokon és karaktereken. Az irodalmi alapanyagból dolgozó James Kent másféle mozit forgatott, amely következetesen felülbírálja a hőseposzok gyakran irritálóan didaktikus világképét, nem vulgarizálja a szereplőket, és humanista nézőpontot elfoglalva beszél a fegyveres konfliktus felmérhetetlen pusztításáról.

Az angol nagyregény hagyományaihoz igazodó történet a feldolgozhatatlan gyász, a bizalmatlanság és a keserű indulatok melodrámája. Lewis Morgan (Jason Clarke), a brit hadsereg ezredese Hamburgban szolgál, s felesége, Rachael (Keira Knightley) is csatlakozik hozzá. A tiszt számára egy város melletti villát jelölnek ki lakhelyként, amelyben a német mérnök, Stephen Lubert (Alexander Skarsgård) lakik lányával. A győztesek és legyőzöttek eleve adott konfliktusát mélyíti, hogy mindkét családot gyász emészti: Morganék fiukat, Lubert a feleségét veszítette el a bombázások során, szeretteik erőszakos halálának feldolgozására egyikőjük sem képes. A szerelmi háromszögbe torkolló dráma hátterét a gyújtóbombák által porig rombolt Hamburg, a háborút követő káosz, a kölcsönös gyűlölet által megmérgezett légkör adja, ám James Kent biztos kezű rendezőként határozza meg az arányokat, és történelemlecke helyett a karakterek vívódását helyezi előtérbe.

Az egyszerre puritán és emelkedett film legnagyobb erénye az elsőrangú szereposztás, illetve Franz Lustig elegáns operatőri munkája, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy James Kent nem a mainstream háborús filmek híveinek szánta munkáját – az Egy háború margójára csendes minimalizmusában is sokkalta súlyosabb teher a szívnek és az elmének, mint a digitális pergőtűz térhangzású robajlása.

Extrák: Kimaradt jelenetek, két kisfilm a forgatásról, audiokommentár a rendezővel, képgaléria, előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14199