KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Queer filmek

Coming Out

Másképpen más

Huber Zoltán

Orosz Dénes vígjátéka után nehezebb lesz gyűlölködni.

Kimondottan kényes, azaz fontos és aktuális témához nyúlt Orosz Dénes. Új vígjátéka egy másságára rádöbbenő főhős önmagára találását meséli el de nem úgy, ahogyan azt elsőre gondolnánk. A Coming Out fordított alaphelyzetből indul, vállaltan meleg férfi főszereplője balesete után kénytelen rádöbbeni, beleszeretett egy nőbe. A homoszexualitással kapcsolatos buta előítéletek és torz beidegződések felülvizsgálata régi adóssága a magyar filmnek (is), az pedig különösen szimpatikus, hogy Orosz mindezt könnyedebb formában, a populáris mozi eszközeivel próbálja elérni. Az író-rendező az angolszász romkomok receptúráját követi és egy abszolút működőképes zsánerfilmet tesz le az asztalra, ám ebben a vészesen átpolitizált és hisztérikus légkörben kevesen fogják a mássággal kapcsolatos indulataikat félretéve, saját értékei mentén szemlélni a művet. A Coming Out így akarva-akaratlan a hazai közgondolkodás szomorú ellentmondásaira is rávilágít.

A szexuális preferenciák magánjellegű kérdései hazánkban még ma is kirekesztésre alkalmas hívószóként funkcionálnak. Az érvek helyett, ostobaságból, félelemből vagy hidegen kiszámított populizmus miatt használt címkék szörnyen veszélyesek, a másik emberi mivoltát vonják kétségbe. Ha tompított formában is, de ez a pusztító mentalitás ott lappang a társadalomban, melyet jól mutat, hogy egy vígjáték csak akkor számíthat komolyabb nézőszámra, ha női mellekkel és fenekekkel ellensúlyozza a „melegebb” jeleneteit. Orosz nehéz helyzetben van, hisz akár tetszik, akár nem, az általa megcélzott közönség nagyobb hányada reflexből homofób. A vaskos sztereotípiák megkerüléséhez az alkotók kénytelenek éppen ezek mentén egyensúlyozni. Az a paradox helyzet áll elő, hogy egy homoszexuális főhőst, szerelmespárt és baráti társaságot felvonultató komédiának állandóan hangsúlyoznia kell, hogy a témája ellenére sem „melegfilm”.

A Coming Out olyan szituációt vázol fel, mely ma itthon elképzelhetetlen. A mű szereplői nemcsak büszkén vállalják homoszexualitásukat, de a főhős a karrierjét is erre alapozza. Már az is örvendetes, hogy végre egy olyan magyar szereplővel azonosulhatunk, aki a másságát áldásként éli meg. Orosz azonban ennél is tovább megy, történetében kizárólag olyan figurákat vonultat fel, akik valamilyen szempontból kilógnak a sorból. A női karakter törékeny alkata ellenére is férfias (Tompos Kátya most is kiváló), a meleg társaság egyik tagja hetero, a szigorú szomszéd gyengéd apuka. Az a tény, hogy a tolerancia és az elfogadás üzenetei csak ilyen tételszerűen lekerekített, egyszerűsített formában juttathatók célba, elsősorban nem a filmről, hanem a magyar viszonyokról árulkodnak.

Orosz Dénes a Poligamy kapcsán már bizonyította, tökéletesen ismeri a zsáner szabályait, a kissé félreérthető alapszituációval azonban most meggyűlik a baja. A film hőse akaratán kívül olyan valakibe szeret bele, akiről korábban ezt el nem tudta képzelni – ezt a fellobbanó szikrát azonban nem a legszerencsésebb egy fejsérüléshez kötni. Az alkotó vélhetően azért fordítja ki ilyen módon a vonzódás változását, mert megpróbálja átélhetővé varázsolni a témát elutasítók számára. Ez dicséretes vállalás, ám a sztori felületesen úgy is értelmezhető, hogy a meleg férfi beveri a fejét és hirtelen hetero lesz.

Bármennyire is szomorú, sajnos el kell fogadnunk a tényt, mi még mindig egy olyan országban élünk, ahol Czeizel Endre genetikusnak kell megerősítenie: az azonos neműekhez való vonzódás nem örökletes. A Coming Out nem megy élesen szembe a melegekről alkotott felszínes képpel, illetve a kamera is szemérmesen elfordul, ha két azonos nemű szereplő egymáshoz ér de csak így van esélye arra, hogy elérje azokat is, akik automatikusan buziznak. E megoldása miatt a filmet vélhetően mindkét oldalról támadni fogják majd, a vita azonban mindenképpen örvendetes.

Orosz a film ellentmondásai ellenére eléri célját, egyedül a tempóval és az időzítéssel vannak problémák. Egy vígjátéknak ma már jobban kellene pörögnie, de a remek mellékszereplők mindig továbblendítik a művet. Mucsi Zoltán telitalálat a homofób szomszéd szerepében, a rohamrendőrként dolgozó figura egy-egy mondatával képes megragadni a magyar közéleti abszurd lényegét. Amíg tudunk nevetni a tömegoszlatásos beszólásokon, illetve elhisszük, hogy a szélsőjobbos újságíró és a liberális rádiós között is szövődhet szerelem, addig mindenképp van remény.

 

Coming Out – magyar, 2013. Rendezte és írta: Orosz Dénes. Kép: Fillenz Ádám. Zene: Bolba Tamás. Vágó: Kovács Zoltán. Hang: Juhász Róbert. Szereplők: Csányi Sándor (Vándor Erik), Tompos Kátya (Szekeres Linda), Karalyos Gábor (Balázs), Für Anikó (Júlia), Gyabronka József (Kálmán), Mucsi Zoltán (Pecsák József), Nényei Klára (Fanni), Takács Katalin (Anya), Scherer Péter (Főszerkesztő), Simon Kornél (Áron), Dankó István (Anti), Hegedűs D. Géza (Vilmos). Producer: Kálomista Gábor. Gyártó: Megafilm. Forgalmazó: Hungaricom. 96 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 37-37. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11567