KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Casper

Takács Ferenc

A Spielberg-féle produkciós nagyüzem szerelőszalagjáról ezúttal egy kedves kis gyerekfilm-giccs került le. Kísértethistóriát látunk, kísértetkastéllyal (gaudis-szecessziós építmény, igen hatásos), pénzsóvár kincsvadász felnőttekkel (ld. gonosz boszorka és Tsa), megözvegyült ábrándos kísértet-pszichológus papával és hasonlókkal. De itt vannak a kísértetekben megtestesülő másság elől fejvesztve menekülő eldurvult lelkű és szorongásos átlagamerikaiak és velük szemben – egyébként klasszikus spielbergi motívumként (E. T.) – a kísértet-másságot a gyermeki romlatlanság és őszinteség jegyében elfogadni képes őszinte és romlatlan gyermekek, elsősorban Kate, a film kis hősnője, aki végül valósággal beleszeret a film kis kísértethősébe, Casperbe, a kísértetkastély lakójába.

Történnek azután apróbb-nagyobb könnyfacsaró csodák, ideiglenes feltámadások (amíg – lévén gyerekekről szó – éjfél helyett tízet nem üt az óra) és hasonlók; még Dr. Harvey is képes néhány szót váltani halott feleségével, Kate mamájával arról, hogy mit is kell reggelire adni az ekkora gyereknek és viselhet-e már bikinit a kislány. Mindez igen fifikásan megcsinálva, kitűnő díszletek között, a játékfilm-karakterek közé hitelesen és mulatságosan keveredő, remekül komputer-animált kísértetekkel folyik, nagyjából a klasszikus Disney-nagyrajzfilmek intellektuális színvonalán és érzületi szintjén. Gyerekeknek és a Százegy kiskutyát szívesen megkönnyező felnőtteknek ajánlható.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=959