KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halloween

Géczi Zoltán

Halloween – amerikai, 2007. Rendezte: Rob Zombie. Írta: John Carpenter forgatókönyvéből Rob Zombie. Kép: Phil Parmet. Zene: Tyler Bates. Szereplők: Malcolm McDowell (Dr. Loomis), Scout Taylor-Compton (Laurie), Brad Dourif (Brackett), Taylor Mane (Michael Myers). Gyártó: Dimension Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 109 perc.

 

A John Carpenter 1978-as alapművére felhúzott széria friss tételét újrakezdésnek szánhatta az MGM stúdió, holott Sherlock Holmes-i logikával sem lelni olyan érvet, amely legalább részlegesen indokolná a Halloween-sorozat kilencedik installációjának létjogosultságát. A producerek Rob Zombie-t kérték fel az agonizáló legenda revitalizálására, a zenészből lett filmes pedig a mostanában oly divatos (James Bond, Batman) eredettörténet dramaturgiáját választotta. A loboncos metálrémember forgatókönyvében a böllérkéssel mészároló figura korántsem burkolózik balladai homályba, a karaktert és annak motivációit vulgárpszichológiai egyenletekkel rajzolta meg a mérsékelten tehetséges direktor, hiába remélvén, hogy a misztikus elemek következetes kiirtásával fajsúlyos, realista horrort kap eredményként.

Rob Zombie saját világában formálta újjá Mike Myers kultikus figuráját; miként korábbi munkái, a Devil’s Rejects vagy a House of 1000 Corpses esetében, a szereplők ez alkalommal is Amerika délvidékének fehér söpredékéből kerültek gondos kiválogatásra. Mike faterja hamisítatlan tex-mex csőcselék, sörvedelő, tévéfotelbe fingó surmó; anyja balsors által tépett sztriptíztáncosnő, nővére érzéketlen tapló, diáktársai agresszív idióták, a halmozottan hátrányos helyzetű kiskamasz csakis egy családterápiának szánt vérengzés által talál kiutat a hétköznapok poklából. A pszichodrámás gyakorlatként végrehajtott vágóhíd-művelet után Mike elmegyógyintézetbe kerül, s miután a kalóriákban gazdag szövetségi koszttól drabális barommá cseperedik, lelécel a zárt osztályról. A nyomokban szórakoztató, helyenként üdítően ironikus film innentől neoklasszikus slasherré devalválódik: a maszkban flangáló Mike Myers a frászt hozza a tisztességes adófizető polgárokra, szakavatott módon vérezteti ki az elébe kerülő tinédzsereket, rendőröket, egyéb áldozatokat. Amíg az első ötven perc tartogat mérsékelt izgalmakat (merthogy a kerekfejű, durcás kiskölök fokozatos megkattanása, brutális méretű, fenyegető hústömeggé érésének bemutatása még tisztességes rendezői munka volna), a film második fele már totálisan érdektelen mészárlás, annyira, de annyira unalmas, hogy a néző kínjában még az évfordulós H20 gyatra erényeit is értékelni kezdi.

A Rob Zombie által rendezett Halloween pontosan a kilencedik Mike Myers mozi; se több, se kevesebb, mint a zseniális eredeti menetrend szerint piacra dobott, a kor divatja szerint sminkelt mutációja.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/11 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9180