KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A macska rejtélyes halála

Schéry András

Macskájuk a moziban többnyire magányos öregasszonyoknak van. Lehet még színésznőknek (minimum angóra-macska) gyerekeknek, blazírt magándetektíveknek, hóbortos művészeknek, meg ősi titkokat őrző modern boszorkányoknak (hozzánk el nem jutó horrorfilmekben;. De a kicsinyes acsarkodásban egymást a vászonról is lejátszó Mariangela Melato–Ugo Tognazzi testvérpár mellett egy macskának nem lehet helye. Így hát a joviálisán falánk, római nemtörődömséggel bóklászó, közönséges háztartási macskának meg kell halnia. Már csak azért is, hogy elkezdődhessék a fergeteges komédia, amelyben a testvérpár a gálád macskagyilkos felkutatásának ürügyével szabadulni próbál a közös tulajdonukban levő ház – kellőképpen bizarr – lakóitól, hogy a roskatag ingatlant jó pénzen eladhassa.

Minden percben történik valami, mindenki jópofákat mond, a színészek láthatólag élvezik a komédiázást. Comencini ezúttal szerencsére eltekint az „igényesebb” filmjeit tönkretevő moralizálgatástól, – a néző pedig önfeledten szórakozik, már ha a feliratok gyorsolvasása mellett marad rá ideje: a forgalmazó ugyanis ezzel a „giccsadóval” sújtja e par excellence szinkronfilm közönséget.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/03 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7529