KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gyermekrablás Caracasban

Kapecz Zsuzsa

 

A legtöbb külföldről átvett film címét megváltoztatják a forgalmazás előtt, általában rejtélyes indítékból, és gyakran a nézőt megtévesztő módon. Ezt a venezuelai filmet eredendően a Rák elnevezéssel forgatták, és inkább a kábítószer-fogyasztás elleni – hatástalan – küzdelemről szól, mint egy gyerekrablási ügy részleteinek ismertetéséről. A rák nemcsak azon az érmen díszeleg, amelyet a különösen kényes ügyekben kiemelkedő munkát végzett nyomozótiszteknek adományoz az igazságrendészet, hanem egyfajta társadalmi „rákfenét” is szimbolizál itt, és a történet végén ezért kap gúnyos kérdőjelet a jutalomplakett értéke, hiszen a rák köztudottan hátrafelé halad.

Az alapképlet számos más filmből ismerős: az ügybuzgó, konfekcióöltönyökben rohangáló kis zsaru addig szimatolgat a felső tízezer uszodás, kaputelefonos, szobalányos luxusvillái környékén, amíg egyre terhelőbb bizonyítékokat kaparint meg a jó nevű apukák kisfiai ellen. Ám mielőtt vádat emelhetne, a befolyásos szülők lehetetlenné teszik további működését. A felhasznált formai eszközök, a színészvezetés az olasz maffiatörténetekre és a francia rendőrfilmekre emlékeztetnek, de láthattunk hasonló képsorokat amerikai rendezőktől is, akik a kemény drogok és az aranyifjúság kölcsönös vonzását vizsgálták. Újszerűséget tehát senki ne várjon ettől a filmtől, de kesernyés hangvétele, ízléses fényképezése, és a számunkra messze levő dél-amerikai helyszínek varázsa hol elviselhetően, hol érdekesen kárpótolnak az eredeti izgalom hiányáért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/06 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6106