KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A gyönyör rabjai

Hegyi Gyula

 

Annyi akciófilm után végre egy szép szerelmes történet. Ráadásul bizonyos klisékkel szakító love story: hiszen hősnője, Nora tizennégy évvel idősebb „munkaalkoholista” kedvesénél, a huszonéves Max-nél. Az életben, sokan tudjuk, mindez egészen természetes – de Hollywood ritkán dolgozza fel a páros kapcsolatnak ezt a rokonszenves alaptípusát. Nora egyébként rendetlen, sokat iszik és dohányzik, míg fiatal kedvese a hölgy lakásának kitakarításával kezdené az asszony megváltoztatását. Aztán rájön, hogy a ruhát jobb híján a földre is lehet dobni: sokkal fontosabb, ki és mi várja az embert az ágyban... Nora kemény, öntudatos asszony, több évtized csalódásai ellenére is nyitott az új kapcsolatra. Max – mintha csak az igazi Love Story folytatódna – korban és társadalmi helyzetben hozzáillő fiatal feleségét gyászolja: de, ha nehezen is, megvigasztalódik Nórával.

Nehéz a filmről objektív kritikát írni. A hazai mozikat elöntő amerikai kommersz-hullámhoz képest, azon belül A gyönyör rabjai hiteles és őszinte film: a fiatal férfi és idősebb nő viszonyába emberi színt kever. A női főszerepben Susan Sarandon igazán izgalmas alakítást nyújt: Nórája sokoldalú, érzéki, vonzó asszony. A film operatőre Koltai Lajos: lelkes filmbarátok igyekezhetnek felfedezni, milyen apró jellegzetességeket őriz meg a „budapesti iskolából”. A cukormáz több természetes anyagot tartalmaz, mint e filmtípusban megszoktuk: ez A gyönyör rabjai legfőbb erénye.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/10 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4225