KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A bátrak háborúja

Kovács Patrik

USS Indianapolis: Men of Courage – amerikai, 2016. Rendezte: Mario Van Peebles. Szereplők: Nicolas Cage, Tom Sizemore, Thomas Jane. Forgalmazó: Bontonfilm. 128 perc.

 

Az amerikai haditengerészet nehézcirkálóját, a USS Indianapolist – mely Truman elnök titkos parancsát teljesítve az első éles bevetésre szánt atombomba alkatrészeit szállította Tinian csendes-óceáni szigetére – 1945 nyarán elsüllyesztette egy japán tengeralattjáró. Az áldozatok napokon át hánykolódtak a nyílt tengeren, s nem csupán a növekvő víz- és élelemhiánnyal kellett dacolniuk, de a mélyben emberhúsra éhes cápák garmadája várta őket. Az 1200 fős legénység csupán negyede élte túl a vérfagyasztó tortúrát. Mario Van Peebles A bátrak háborúja című darabja a hírhedt katasztrófa mozgóképes mementója kíván lenni, és bár témaválasztása súlyos, sőt némiképp még eredeti is – a tragédiát mindössze egyetlen tévéfilm dolgozta fel negyedszázaddal ezelőtt –, az anyagkezelésről mindez már korántsem mondható el.

Sajnos a rendező képtelen ésszerűsíteni a sok helyütt túlírt, s egyébiránt is obskúrus forgatókönyvet: A bátrak háborúja unalmas B-movie, melynek cselekménye ólomlábakon halad előre még annak ellenére is, hogy a műfaji orientáció legalább háromszor térül el a kétórás játékidő során. Filmünk kezdetben szívszaggató melodráma és háborús akciófilm kevercse, hogy középtájon enyhe horrorral fűszerezett túlélőthriller váljék belőle, a zárlat pedig velős bírósági drámába forduljon. Van Peebles hatástechnikai szempontból is kudarcokat halmoz: az akciójeleneteket a nyers, félkész CGI-technika teszi hamissá, míg a cápatámadások hevenyészve építgetett feszültségét a gépiesen ismétlődő, ezért teljesen izgalommentes sokkeffektek döntik romba. A mozi szakajtónyi karakterrel zsonglőrködik, de egyikben sincs lehetőség mélyre ásni, viszont nem marad el a Michael Bay Pearl Harborjából kölcsönzött, kliséktől hemzsegő szerelmi háromszög-helyzet. A dramaturgia súlypontozása is egyenetlen, ami egyebek mellett azért is probléma, mert McVay kapitány (Nicolas Cage) peréből kellő figyelemmel igazán érdekfeszítő aspektust lehetett volna formálni. Az alkotók bizonyára arra alapoztak, hogy az Indianapolis-eset kollektív emlékezetbeli beágyazottsága viszonylag nagy, és a kiváló alaptéma majd szárnyakat ad a produkciónak. Tévedtek. Aki az események valóban minőségi játékfilmes reprezentációjára kíváncsi, az továbbra sem tehet egyebet, minthogy újranézni Spielberg klasszikusának, A cápának hátborzongatóan zseniális csúcsjelenetét, melyben a veterán matróz, Quint (Robert Shaw) eleveníti fel a szomorú sorsú hadihajó históriáját.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13725