KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Távozz tőlem, Sátán!

Varró Attila

Deliver Us from Evil – amerikai, 2014. Rendezte: Scott Derricksen. Írta: Ralph Sarchie könyvéből Scott Derricksen és Paul Harris Boardman. Kép: Scott Kevan. Zene: Christopher Young. Szereplők: Eric Bana (Sarchie), Edgar Ramírez (Menoza), Olivia Munn (Jen), Sean Harris (Santino). Gyártó: Jerry Bruckheimer Films / Screen Gems. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 118 perc.

 

Keresztény filmrendező számára nem igen akad értelemszerűbb zsánerválasztás a megtestesült Gonoszról szóló okkult horrorfilmeknél, már pedig Scott Derricksen eddigi életműve – az Amikor megállt a Föld messiás-scifijétől eltekintve – kizárólag pogány démonokkal való szembesülések rémtörténeteiből áll, amelyek során a spirituális válságban tengődő vérprofi főhős vagy eljut a megváltásig (Ördögűzés Emily Rose üdvéért) vagy pokolra száll (Hellraiser: Inferno, Sinister). A Távozz tőlem, Sátán! híven követi az eddigi alapképletet, az Emily Rose törtető ügyvédnője és a Sinister sikeréhes true crime-írója után visszatérve a debüthorror „mocskos zsaru”-figurájához: hőse ezúttal Bronx legkeményebb körzetében kerül szembe a műfajtól megszokott kisázsiai démonnal, aki három iraki veteránt megszállva próbálja tönkretenni családi életét és megbüntetni sötét múltjáért.

Derricksen eddig is makacsul ragaszkodott a bűnügyi műfajkerethez, ördögűző-sztorit helyezett tárgyalótermi drámába, amatőrfilmekből támadó gyermekfalót illesztett sorozatgyilkos-thrillerbe, most pedig egy James Ellroy-féle zsarufilm ismerős kliséi peregnek (rajtaütések, nyomozás, bunyók), középpontban a saját agresszív ösztönénjének kiszolgáltatott rendőr-Hulkkal, aki majdnem olyan potenciális veszélyforrást jelent környezetére, akár a kiűzendő démon. A megtörtént eseményeket feldolgozó tárgyalótermi sátántörténetek (Emily Rose, valamint az íróként jegyzett Devil’s Knot) sorát követve Derricksen ezúttal is valós figurákkal dolgozik, Ralph Sarchie nyomozó/démonvadász önéletrajzi könyvének (Beware the Night) epizódjaiból kerekít látványos, eseménydús mesét, eddigi filmjeinél is komolyabb hangsúlyt fektetve az atmoszférateremtésre és karakterábrázolásra. A végeredmény mégsem hihető ördögűző-horror, meggyőző megváltásdráma, vagy akár egy jó kis rögbrutál cop movie: a nyári dömping kedvéért biztonsági játékot választó író-rendező ígéretes horrorja összes erényét beáldozza a creepshow-hatásdramaturgia kedvéért, minden lehetséges szobasarkot, sikátort és cselekményfordulatot kihasználva egy olcsó frász kedvéért – minimum maga Ellroy kellene hozzá, hogy kiűzze a filmből a Constantine szellemét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11753