KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ha/Ver

Kovács Marcell

Kick-Ass – amerikai, 2010. Rendezte: Matthew Vaughn. Írta: Mark Millar képregényéből Matthew Vaughn, Jane Goldman. Kép: Ben Davis. Zene: Ilan Eshkeri. Szereplők: Aaron Johnson (Kick-Ass), Nicolas Cage (Damon Macready), Mark Strong (Frank D'Amico), Chloe Moretz (Mindy Macready). Gyártó: Plan B / Marv. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 117 perc.

 Hajmeresztő címet kapott a honi forgalmazótól a képregényfilmes mezőny egyik idei befutója, a Kick-Ass. A Guy Ritchie baráti köréből érkező Matthew Vaughn szórakoztató komédiát forgatott a szintén brit képregényíró, Mark Millar véres-vitriolos sorozatából. A történet főhőse balfék tini, aki a kamaszkor keservei elől a szuperhősök izgalmas és veszedelmes életébe menekül. Csonka család, viszonzatlan szerelem, bamba tekintet – Dave-ből akár remek Pókember is lehetne, némi szupererő kellene csak hozzá. Ő azonban anélkül is belevág, színes pizsamában, világmegváltó terveket dédelgetve rettenthetetlen igazságosztóvá változik. Megverhetik, megalázhatják, akkor sem tágít, és végül még társakra is lel. A szuperhősös mozikból ismerős panelek (kettős identitás, bosszú-tematika) a tinikomédiák kötelező kellékeivel keveredve (a tanárnő kábító dekoltázsa, internetezés letolt gatyával) rendeződnek szokatlan, de végül is nem meglepő harmóniába.

Millar a képregényipar egyik nagymenője, a Marvel vezető írója, átlagos tehetségű, de hihetetlen munkabírású képregénygyáros, aki nem mellesleg remek üzletember is: a Wanted után immár második saját (vagyis nem Marvel-tulajdonú) sorozatából hozott össze producerként mozifilmet. A Kick-Assben olvasóinak képregénymániáján gúnyolódik, sok-sok bennfentes poénnal, gyilkos szarkazmussal, de végső soron mégis az együvé tartozók megértésével és szeretetével. Ez a nagyon brit pofátlanság a filmváltozaton is átüt, pedig erősen tompítottak a hangvételen és a képregényfalóknak szóló belterjességen. A finomítás eredménye a megrázóan közhelyes, ráadásul rémesen elnyújtott akciófilmes befejezés, viszont ennek köszönhető a film legkedvesebb figurája is: a Nicolas Cage által alakított csupaszív apuka, aki a kislányából tündéri tömeggyilkost nevelt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10162