KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/október
KRÓNIKA
• N. N.: Országos Közművelődési Filmfórum Kecskeméten
POSTA
• Németh Zoltán: Hol vetítik a klasszikusokat? Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hol vetítik a klasszikusokat? Válasz

• Pörös Géza: Teremtő ízlés Időszerű beszélgetések a filmklubmozgalomról
PRO ÉS KONTRA
• Báron György: Nehéz szerelem Egymásra nézve
• Spiró György: Kikacsintva Egymásra nézve

• Csala Károly: Egy műfaj jelzései Vörös föld
• Székely András: Jelenetek egy kényszerházasságból Suli-buli
• Bársony Éva: Forgatókönyv-vezénylés Beszélgetés Simó Sándorral
VITA
• Szabó B. István: Mit és hogyan? Vita a forgatókönyvről

• Zalán Vince: Aki többet követelt az élettől, mint vajaskenyeret Noteszlapok Rainer Werner Fassbinderről
• N. N.: Rainder Werner Fassbinder filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Az ember és a történelem Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Adj, amit adhatsz
• Jakubovits Anna: Szenvedünk a kamaszkortól
• Lajta Gábor: Montiel özvegye
• Deli Bálint Attila: Újra vissza
• Ardai Zoltán: Pucéran és szabadon
• Harmat György: Hová tűnt Agatha Christie?
• Hollós László: Helyre vagy befutóra
• Greskovits Béla: Az ítélet: halál
• Varga András: Kilenctől ötig
• Zsilka László: Bajtársak
TELEVÍZÓ
• Boros István: „BBC” Budapest Beszélgetés Benda Lászlóval, baló Györggyel és Chrudinák Alajosal
• Csepeli György: ... et circenses A televíziós szórakoztatásról
• Kőháti Zsolt: Bevallani a múltat Tanúkihallgatás
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Filmes könyvek közt Rómában

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A másik oldalon

Vajda Judit

Auf der anderen Seite – török-német, 2007. Rendezte és írta: Fatih Akin. Kép: Rainer Klausmann. Zene: Shantel. Szereplők: Nurgül Yesilçay (Ayten Öztürk), Baki Davrak (Nejat Aksu), Tuncel Kurtiz (Ali Aksu), Hanna Schygulla (Susanne Staub), Patrycia Ziolkowska (Charlotte Staub). Gyártó: Dorje / Anka / Norddeutscher Rundfunk (NDR). Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 122 perc.

 

2004-es műve, a Fallal szemben után a németországi török rendező, Fatih Akin „szerelem, halál, ördög”-trilógiájának második darabját is elkészítette A másik oldalon címmel. A telivér, érzelmes szerelmes balladát követően itt is központi szerepet játszanak a mély érzelmek: a többszereplős, fordulatos cselekmény eleve rendkívül sok erős érzelmi elemet rejt magában, amit a német és török színészek átélt játéka is hangsúlyoz. Ehhez csatlakozik az a több, hatásos suspense-helyzet (amikor az egymást keresők mindig éppen csak elkerülik egymást), ami igen erős azonosulásra készteti a nézőt. Mintegy ezeket ellensúlyozva azonban Akin számos elidegenítő effektust használ: a rövid felvezetést követő, egy egész filmen át tartó flash-backkel megbontja a kronológiát; alkotását három nagyobb egységre szedi szét, melyeknek alcímében elárulja, ki fog meghalni az elkövetkezendőkben. A rendező ezenkívül olyan formán is szétdarabolja művét, hogy egyfolytában váltogatja a főhősöket benne.

Az egység ennek ellenére mégis megteremtődik Akin munkájában, hiszen például rengeteg párhuzam szövi át. Mindegyik hőse keres valakit, és ezt a lázas kutatást szinte stafétabotként adják át egymásnak az egyes figurák (az elején az öreg Ali társat keres magának a prostituált személyében, majd fia a prosti lányát kezdi el keresni, aki után a következő epizódban többen, mások is lázasan kutatnak stb.). Az alkotói pályán átvonuló, filmek közti koherenciaként pedig mindebben a Fallal szemben zárásának isztambuli keresés-motívuma folytatódik. A párhuzamok ezenkívül egy-egy jelenet – többféle variációban való – megismétlődésében is megjelennek. Szintén erőteljes párhuzamot jelentenek a filmben a személyiségcserék: minden hős drasztikus identitásváltáson megy keresztül (a legérdekesebb ezek közül, amikor az Isztambulba érkező németországi török egyetemi professzor átveszi egy Törökországban élő német könyvesboltjának vezetését – a két férfi ráadásul külsőleg is hasonlít némileg egymásra, amit a jelenetben kifejezetten hangsúlyoz a kamera).

A Fallal szemben elsöprő, végletes érzelmei mindent egy lapra tettek fel, és nyertek – A másik oldalon sokkal összetettebb. A hasonlóan hangsúlyos érzelmek, a melodrámai fordulatok mellett a forgatókönyvíró-rendező jóval finomabb, visszafogottabb eszközökkel is operál, ezzel időnként egy másik török alkotó, Nuri Bilge Ceylan munkáit (Messze, Éghajlatok) megidézve. „Filmkészítőként azt tartom kihívásnak, hogy ne ismételjem önmagam” – vallja Akin. Ez csont nélkül sikerült neki. Mindezek fényében alig várjuk a trilógia befejező darabját.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9326