KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/október
KRÓNIKA
• N. N.: Országos Közművelődési Filmfórum Kecskeméten
POSTA
• Németh Zoltán: Hol vetítik a klasszikusokat? Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hol vetítik a klasszikusokat? Válasz

• Pörös Géza: Teremtő ízlés Időszerű beszélgetések a filmklubmozgalomról
PRO ÉS KONTRA
• Báron György: Nehéz szerelem Egymásra nézve
• Spiró György: Kikacsintva Egymásra nézve

• Csala Károly: Egy műfaj jelzései Vörös föld
• Székely András: Jelenetek egy kényszerházasságból Suli-buli
• Bársony Éva: Forgatókönyv-vezénylés Beszélgetés Simó Sándorral
VITA
• Szabó B. István: Mit és hogyan? Vita a forgatókönyvről

• Zalán Vince: Aki többet követelt az élettől, mint vajaskenyeret Noteszlapok Rainer Werner Fassbinderről
• N. N.: Rainder Werner Fassbinder filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Az ember és a történelem Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Adj, amit adhatsz
• Jakubovits Anna: Szenvedünk a kamaszkortól
• Lajta Gábor: Montiel özvegye
• Deli Bálint Attila: Újra vissza
• Ardai Zoltán: Pucéran és szabadon
• Harmat György: Hová tűnt Agatha Christie?
• Hollós László: Helyre vagy befutóra
• Greskovits Béla: Az ítélet: halál
• Varga András: Kilenctől ötig
• Zsilka László: Bajtársak
TELEVÍZÓ
• Boros István: „BBC” Budapest Beszélgetés Benda Lászlóval, baló Györggyel és Chrudinák Alajosal
• Csepeli György: ... et circenses A televíziós szórakoztatásról
• Kőháti Zsolt: Bevallani a múltat Tanúkihallgatás
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Filmes könyvek közt Rómában

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Padláson

Forgács Nóra Kinga

Na půdě aneb – cseh-szlovák-japán, 2009. Rendezte: Jiří Bárta. Írta: Jiří Bárta, Edgar Dutka. Kép: Ivan Vít, Zdenek Pospisil. Zene: Michal Pavlícek. Gyártó: Continental Film / At Armz / Bio Illusion. Forgalmazó: Best Hollywood. Szinkronizált. 76 perc.

 

Jiří Bárta animációs filmjében a legkülönbözőbb hétköznapi anyagok, elfeledett kacatok, féltve őrzött emlékek, kitudjamirejó hogyishívjákok állnak össze meghökkentő konstrukciókba, és kelnek életre változatos animációs technikák, például a báb, a gyurma, a rajz segítségével. Bonyolult textúrájú, izgő-mozgó, lüktető, kaotikus világ születik, az egyszerre nosztalgikus és fantasztikus padlás így múlt és jelen, emlékezet és fantázia találkozási helyévé válik.

A sztori egyfelől a klasszikus mesei történetszövést mutatja. A bőrönd lakói, azaz a szőke hajú baba és fura barátai, egy szőrös mackó, egy marionett-lovag és egy ceruzaorrú gyurmagolyóbis boldogan élnek egészen addig, míg a hőseinket kémlelő szoborszerű főgonosz el nem raboltatja a babát, hogy saját feleségévé tegye. A lovag, a mackó, a gyurmagolyó és a mesevilág többi figurája látványos kalandokat átélve szelik át a padlást, hogy kiszabadíthassák szeretett barátjukat a gonosz birodalmából. A padláson másfelől a történelemről mesél. A bőrönd lakóinak világát egy despota fenyegeti, aki a folyamatos megfigyelés és az erőszakos-ideologikus hatalomgyakorlás eszközeivel számolja fel a személyes szabadságot, államában negatív utópiákba illő módon a sokszorosítás fantasztikus motívuma jelzi az egyéni egzisztencia, az individuum veszélyeztetettségét. A két mesei világ összeütközésének tétje a padlás jövője.

Barta mesefilmje kissé poros, mégis kétségkívül szórakoztató és akciódús darab, egyben talán a születésnapját ünneplő demokrácia filmje (az eredeti alcím is így szól: Kinek van ma születésnapja?). A fenyegető gonosz birodalmát sújtó katasztrófa nemcsak az animációs filmek pusztulás-szekvenciáinak kreatív példája, hanem jelképiségében is beszédes. A történelmi (közel)múltra vonatkozó reflexiót keresni emellett talán azért is jogos, mert – vegyük példának akár az AZYL rövidfilmfesztivál idei életREklám pályázatának 20 év szabadság?! hívómondatát, akár a 6. Verzió fesztivál Húsz év demokrácia filmen című blokkját – a 2009-2010-es év egyik kiemelt tematikájára találunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10167