KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/szeptember
JEGYZET
• N. N.: Búcsú

• Bikácsy Gergely: A zárójel felbontása Megáll az idő
• Bereményi Géza: Iskolaévek
• Faragó Vilmos: Állófilm Rohanj velem!
• Lukácsy Sándor: Aszkéta krimi Csak semmi pánik...
• Székely Gabriella: Rövid utazás Beszélgetés Sándor Pállal
• Breuer János: Kodály Zoltán mozija
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Fekete – fehér Karlovy Vary
• Matos Lajos: Sci-fi-gu-rák Trieszt

• Ardai Zoltán: Érintetlen Himalája Konstans
• Koltai Ágnes: Sziléziai anzix Egy rózsafüzér szemei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Matolcsy György: Az első avantgarde animátora Norman McLaren
• N. N.: Norman McLaren filmjei
• Lajta Gábor: Óvatos kísérletek – állami támogatással Újabb kanadai animációs filmek
VITA
• Veress József: Egy forgatókönyvolvasó feljegyzései Vita a forgatókönyvről
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Aki mer, az nyer
• Greskovits Béla: Én és Caterina
• Lajta Gábor: Találkozás az Atlanti-óceánon
• Loránd Gábor: A rögbi és a lány
• Schubert Gusztáv: Miron szerelme
• Loránd Gábor: A karatézó Cobra
• Lajta Gábor: Tristana
• Hollós László: A szelíd vadnyugat
• Bikácsy Gergely: Haragban a világgal
• Simándi Júlia: A jegyzetfüzet titka
TELEVÍZÓ
• Valkó Mihály: Hová, merre, tévédráma? Veszprém
• Zalán Vince: Családon belül és kívül Arany Prága
• Nemeskürty István: Candelaio Nápolyi mulatságok
• Bernáth László: Sorozatdramaturgia A tenger
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Volt egyszer egy ... neorealizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

E-mozi

A legnagyobb japán

Sepsi László

Dai-Nipponjin – japán, 2007. Rendezte és írta: Hitoshi Matsumoto. Kép: Hideo Yamamoto. Zene: Towa Tei. Szereplők: Hitoshi Matsumoto (Masaru Daisatou), Riki Takeuchi (Hanerunojyuu), Ryunosuke Kamiki (Dounojyuu), Itsuji Itao (Niounojyuu), Ua (Manager Kobori). Gyártó: RealProduct / Yoshimoto Kogyo Company. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 113 perc.

 

A teljes harci díszben feltámadt óriásszörnyek napjainkban két fronton ostromolják a filmszínházakat: A Köd és a Cloverfield a műfaj ötvenes években született darabjaiból ismerős szorongásélményt csempészte vissza a vászonra, ahol a nukleáris világégés helyett a fő fenyegetést már a terrorizmus jelenti. Ezzel párhuzamosan Szörnyek az űrlények ellen és A legnagyobb japán a paródia irányából közelít a kifogyhatatlannak tetsző téma felé: itt a mérethorror elsősorban groteszk attrakció, mely nem egyszerűen megfogalmazza a szorongást, hanem annak abszurditását kihangsúlyozva a humort kínálja ellenszerként.

Matsumoto Hiroshi áldokumentumfilmjének hőse rezignált, macskákkal élő, elvált családapa, aki toronyház méretűre növekszik, amint újabb monstrum kezdi cafatokra szedni Tokiót, és elkalapálja a másik dimenzióból érkező betolakodót. Mindezt a kamerák kereszttüzében és az ambivalens szuperhős-lét szorításában: A legnagyobb japán a kaiju-eiga hagyományok kiforgatásán túl legalább annyira folytatója a néhány éve megjelent, ironikus szuperhős-filmek (A hihetetlen család, Hancock) indította trendnek is. Ám ami legfőbb erejét adja, az mégsem az abszurd mockumentary-körítés vagy a felettébb ötletes monstrumok: Matsumoto filmje a látszat ellenére is hűen követi a tematika klasszikusainak logikáját. Ahogy A hihetetlenül zsugorodó ember megfogalmazta az átlagpolgár sokkoló találkozását a mindent átható relativitással, úgy A legnagyobb japán is a hétköznapi küzdelemről szól, ahol két mosogatás között olyan méretes rémségekkel kell szembenézni, mint egy gazdasági világválság vagy egy sertésinfluenza-járvány. Az pedig minden humora ellenére is hátborzongatóvá teszi a legnagyobb japán történetét, hogy sorsa – elődeivel szemben – már a sztoikus beletörődés kínálta egérúttal sem kecsegtet.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9866