KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/szeptember
JEGYZET
• N. N.: Búcsú

• Bikácsy Gergely: A zárójel felbontása Megáll az idő
• Bereményi Géza: Iskolaévek
• Faragó Vilmos: Állófilm Rohanj velem!
• Lukácsy Sándor: Aszkéta krimi Csak semmi pánik...
• Székely Gabriella: Rövid utazás Beszélgetés Sándor Pállal
• Breuer János: Kodály Zoltán mozija
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Fekete – fehér Karlovy Vary
• Matos Lajos: Sci-fi-gu-rák Trieszt

• Ardai Zoltán: Érintetlen Himalája Konstans
• Koltai Ágnes: Sziléziai anzix Egy rózsafüzér szemei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Matolcsy György: Az első avantgarde animátora Norman McLaren
• N. N.: Norman McLaren filmjei
• Lajta Gábor: Óvatos kísérletek – állami támogatással Újabb kanadai animációs filmek
VITA
• Veress József: Egy forgatókönyvolvasó feljegyzései Vita a forgatókönyvről
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Aki mer, az nyer
• Greskovits Béla: Én és Caterina
• Lajta Gábor: Találkozás az Atlanti-óceánon
• Loránd Gábor: A rögbi és a lány
• Schubert Gusztáv: Miron szerelme
• Loránd Gábor: A karatézó Cobra
• Lajta Gábor: Tristana
• Hollós László: A szelíd vadnyugat
• Bikácsy Gergely: Haragban a világgal
• Simándi Júlia: A jegyzetfüzet titka
TELEVÍZÓ
• Valkó Mihály: Hová, merre, tévédráma? Veszprém
• Zalán Vince: Családon belül és kívül Arany Prága
• Nemeskürty István: Candelaio Nápolyi mulatságok
• Bernáth László: Sorozatdramaturgia A tenger
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Volt egyszer egy ... neorealizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Flyboys

Köves Gábor

Flyboys – amerikai, 2006. Rendezte: Tony Bill. Írta: Phil Sears, Blake T. Evans, David S. Ward. Fényképezte: Henry Braham. Zene: Trevor Rabin. Szereplők: James Franco (Blaine Rawlings), Jean Reno (Thenault kapitány), Jennifer Decker (Lucienne), Martin Henderson (Reed Cassidy). Gyártó: MGM. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 139 perc.

 

Erős a gyanúnk, hogy nem a hatalomvágytól fűtött politikusok, hanem dörzsölt hollywoodi producerek találták ki az első világháborút. Tony Bill nosztalgikus akciófilmje legalábbis ezt az összeesküvés-elméletünket erősíti. Mintha ez az egész, világra szóló felfordulás azért lett volna kitalálva, hogy néhány jól fésült amerikai hős bőrkabátba öltözhessen, és a pilótafülkék magasából, rosszul imitált géppuskaropogások sűrűjében villanthassák felénk világhódító mosolyukat. Persze Tony Bill is igaz történetet árul, ennyi erővel azonban azt is állíthatná, hogy a Csillagok háborúja is megtörtént eseményen alapul. Ahogy lehet hinni a jedik létezésében, úgy akár azt a gondolatot is magunkévá tehetjük, hogy az első világháború valójában nem volt más, mint néhány karcolással járó, kalandos osztálykirándulás, melynek résztvevői (egy csapat amerikai legény) számháború helyett pilótásdit játszottak. Ami egyébként a pilótajátékot illeti, ezen a téren valóban kitett magáért az amerikai kontingens, mintha csak megérezték volna, hogy legfőbb ellenségüket nem a német vadászgépek pilótáiban, hanem a forgatókönyvben kell keresniük. Ráadásul a légicsaták eminens kivitelezésével egy nagyon is haladó hagyomány részeseivé váltak, az efféle háborús mulatságok ugyanis már Hollywood hőskorában egyfajta beavatási szertartásnak, a rendezői férfiasság bizonyításának számítottak. William A. Wellman 1927-es Wingsének bemutatása óta folyik az egymásra licitálás légügyekben, melyet talán a Scorsese Aviátorjában is megörökített Howard Hughes tekintett leginkább szívügyének. Sajnos a Flyboys készítőinek nemcsak Hughes dollármilliókat felemésztő szuperprodukciójának, A pokol angyalainak emlékezetes Zeppelin-attakját, hanem az 1930-ban bemutatott film hamis romantikáját is sikerült lemásolniuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8817