KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/szeptember
JEGYZET
• N. N.: Búcsú

• Bikácsy Gergely: A zárójel felbontása Megáll az idő
• Bereményi Géza: Iskolaévek
• Faragó Vilmos: Állófilm Rohanj velem!
• Lukácsy Sándor: Aszkéta krimi Csak semmi pánik...
• Székely Gabriella: Rövid utazás Beszélgetés Sándor Pállal
• Breuer János: Kodály Zoltán mozija
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Fekete – fehér Karlovy Vary
• Matos Lajos: Sci-fi-gu-rák Trieszt

• Ardai Zoltán: Érintetlen Himalája Konstans
• Koltai Ágnes: Sziléziai anzix Egy rózsafüzér szemei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Matolcsy György: Az első avantgarde animátora Norman McLaren
• N. N.: Norman McLaren filmjei
• Lajta Gábor: Óvatos kísérletek – állami támogatással Újabb kanadai animációs filmek
VITA
• Veress József: Egy forgatókönyvolvasó feljegyzései Vita a forgatókönyvről
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Aki mer, az nyer
• Greskovits Béla: Én és Caterina
• Lajta Gábor: Találkozás az Atlanti-óceánon
• Loránd Gábor: A rögbi és a lány
• Schubert Gusztáv: Miron szerelme
• Loránd Gábor: A karatézó Cobra
• Lajta Gábor: Tristana
• Hollós László: A szelíd vadnyugat
• Bikácsy Gergely: Haragban a világgal
• Simándi Júlia: A jegyzetfüzet titka
TELEVÍZÓ
• Valkó Mihály: Hová, merre, tévédráma? Veszprém
• Zalán Vince: Családon belül és kívül Arany Prága
• Nemeskürty István: Candelaio Nápolyi mulatságok
• Bernáth László: Sorozatdramaturgia A tenger
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Volt egyszer egy ... neorealizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Marvel Kapitány

Kránicz Bence

Captain Marvel – amerikai, 2019. Rendezte: Ryan Fleck és Anna Boden. Írta: Geneva Robertson-Dworet, Anna Boden és Ryan Fleck. Kép: Ben Davis. Zene: Pinar Toprak. Szereplők: Brie Larson (Carol), Samuel L. Jackson (Nick Fury), Ben Mendelsohn (Keller), Jude Law (Yon-Rogg), Annette Bening (Mar-Vell). Gyártó: Marvel Studios / Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 124 perc.

 

Mikor elhagyattak mindenek, és Thanos, a bolygóközi hadúr csettintésre elpusztította a fél világot, Nick Fury kémfőnök Marvel Kapitány számát tárcsázta. Ez tavaly májusban történt, a Bosszúállók: Végtelen háború utolsó utáni jelenetében. Így harangozták be annak a szuperhősnek az érkezését, akinek nagyobb a hatalma, mint Vasembernek, Hulknak és Pókembernek összeadva. Hogy Marvel Kapitány miként bánik el Thanosszal, azt majd a következő Bosszúállókból tudhatjuk meg, előtte pedig Marvel-szokás szerint megnézhetjük a szuperhős eredettörténetét.

Mérget vehetünk rá, hogy ez a jobban sikerült film, nem a majdani Bosszúállók 4. Fárasztóan nagyszabású és látványos, de a cselekmény 25 százalékát kitevő űrcsaták nélkül bizonyára nem ütöttek volna zöld pecsétet a forgatókönyvre. A Marvel-filmeknél mindig az akciómentes egy-másfél órának van tétje: ha ott elég izgalmasak a karakterek és szellemesek a párbeszédek, netán átszűrődik valami a rendezők saját stílusából, úgy máris elégedettek lehetünk. A Marvel Kapitányt jegyző, szolid függetlenfilmes sikerekkel (Fél Nelson, A szerencse forgandó) büszkélkedhető Ryan Fleck – Anna Boden páros a kilencvenes évek-nosztalgiával különbözteti meg filmjét a többi hasonló produkciótól: címszereplőjük 1995-ben landol a Földön, hogy a saját múltja után nyomozzon. Így aztán a No Doubt, a Garbage vagy az R.E.M. korabeli slágerei szólnak, miközben a hősnő ronda földönkívülieket pofoz, vagy a bal szeme világát még épnek tudó Nick Furyval évődik. A Marvel Kapitány csúcspontjait Samuel L. Jackson és egy macskának látszó csápos szörnyeteg közös jelenetei adják, valamint a felhőtlen múltidézés. Egyébiránt a szokásos űropera-mederben maradunk: a DC Wonder Womanje után a Marvel is kipipálhatja a maga múltba helyezett, tehát a szuperhős-történelmet utólag feminizáló és újraíró hősnőeposzát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14066