KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/szeptember
JEGYZET
• N. N.: Búcsú

• Bikácsy Gergely: A zárójel felbontása Megáll az idő
• Bereményi Géza: Iskolaévek
• Faragó Vilmos: Állófilm Rohanj velem!
• Lukácsy Sándor: Aszkéta krimi Csak semmi pánik...
• Székely Gabriella: Rövid utazás Beszélgetés Sándor Pállal
• Breuer János: Kodály Zoltán mozija
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Fekete – fehér Karlovy Vary
• Matos Lajos: Sci-fi-gu-rák Trieszt

• Ardai Zoltán: Érintetlen Himalája Konstans
• Koltai Ágnes: Sziléziai anzix Egy rózsafüzér szemei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Matolcsy György: Az első avantgarde animátora Norman McLaren
• N. N.: Norman McLaren filmjei
• Lajta Gábor: Óvatos kísérletek – állami támogatással Újabb kanadai animációs filmek
VITA
• Veress József: Egy forgatókönyvolvasó feljegyzései Vita a forgatókönyvről
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Aki mer, az nyer
• Greskovits Béla: Én és Caterina
• Lajta Gábor: Találkozás az Atlanti-óceánon
• Loránd Gábor: A rögbi és a lány
• Schubert Gusztáv: Miron szerelme
• Loránd Gábor: A karatézó Cobra
• Lajta Gábor: Tristana
• Hollós László: A szelíd vadnyugat
• Bikácsy Gergely: Haragban a világgal
• Simándi Júlia: A jegyzetfüzet titka
TELEVÍZÓ
• Valkó Mihály: Hová, merre, tévédráma? Veszprém
• Zalán Vince: Családon belül és kívül Arany Prága
• Nemeskürty István: Candelaio Nápolyi mulatságok
• Bernáth László: Sorozatdramaturgia A tenger
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Volt egyszer egy ... neorealizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Tagadás

Kovács Patrik

Denial – amerikai-brit, 2016. Rendezte: Mick Jackson. Szereplők: Rachel Weisz, Timothy Spall, Tom Wilkinson. Forgalmazó: Bontonfilm. 109 perc.

Jóllehet ma már számos országban bűncselekménynek minősül a holokauszttagadás, még mindig sokan azonosulnak e kártékony szemléletmóddal. A zsidó népirtás tényét megkérdőjelező kutatók egyik legismertebbje, a brit David Irving a kilencvenes években perbe fogta az amerikai historikust, Deborah Lipstadt-ot, amiért az egyik könyvében antiszemitizmussal és történethamisítással vádolta meg őt. Kétszeresen fonák helyzet állt elő: egy fajgyűlölő, Hitler-szimpatizáns kókler akart revánsot venni vélt sérelmeiért, ráadásul – a brit jogrend sajátosságából fakadóan – az alperesre, illetve annak ügyvédeire hárult a teher, hogy bizonyítsák igazukat. Mick Jackson legújabb rendezése a nagy port kavart ügy eseményeit beszéli el.

Az alapanyag ezüsttálcán kínálta egy pazar bírósági dráma lehetőségét, a Tagadás azonban sajnos éppoly fantáziátlan, mint a címe. Jackson rendkívül szűkre szabja a játékidőt, ami széttöredezi a ritmust: a nyitány és a tárgyalótermi összecsapások előkészületeit felvázoló szekvenciák túl sok mozzanatot sűrítenek egybe, a jelenetek kurták és hanyagul felépítettek, a cselekmény hosszú bakugrásokkal halad előre. Szerencsére a rendező félúton racionalizálja a tempót, és a feszültség, mely mindaddig csak pislákolt, végre beizzik, amint Lipstadt (Rachel Weisz) a vádlottak padjára lép. A bírósági szócsaták izgalmasak ugyan (ráadásul teljes egészében a valódi per jegyzőkönyve alapján íródtak), ám a két főhős sosem ütközteti egymással érveit, személyes konfliktusuk elsikkad, így pedig az ügy kissé tétnélkülinek tetszik.

Érződik, hogy Jackson másfél évtizede nem készített mozifilmet: Lipstadt morális vívódását közhelyekbe csomagolja, a szinte már dokumentarista hitelességet néha papírízű dialógok ellenpontozzák, és a képi megvalósítás is az alkotó televíziós múltját idézi. Üdvözlendő viszont, hogy a Tagadás a holokauszt-túlélők nézőpontját is megjeleníti, továbbá, hogy az egyik jelenet eredeti auschwitz-i helyszíneken forgott. Weisz és az Irvinget alakító Timothy Spall egyaránt remekelnek, ám Tom Wilkinson még őket is árnyékba borítja a veterán ügyvéd, Richard Rampton színpompás karakterének bőrében. A Tagadás azonban így is a beváltatlan ígéretek filmje. Kár érte: ha szerencsésebb csillagzat alatt születik, az Aki szelet vet kortárs párdarabját ünnepelhetnénk benne.

Extrák: werkfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/11 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13465