KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/szeptember
JEGYZET
• N. N.: Búcsú

• Bikácsy Gergely: A zárójel felbontása Megáll az idő
• Bereményi Géza: Iskolaévek
• Faragó Vilmos: Állófilm Rohanj velem!
• Lukácsy Sándor: Aszkéta krimi Csak semmi pánik...
• Székely Gabriella: Rövid utazás Beszélgetés Sándor Pállal
• Breuer János: Kodály Zoltán mozija
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Fekete – fehér Karlovy Vary
• Matos Lajos: Sci-fi-gu-rák Trieszt

• Ardai Zoltán: Érintetlen Himalája Konstans
• Koltai Ágnes: Sziléziai anzix Egy rózsafüzér szemei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Matolcsy György: Az első avantgarde animátora Norman McLaren
• N. N.: Norman McLaren filmjei
• Lajta Gábor: Óvatos kísérletek – állami támogatással Újabb kanadai animációs filmek
VITA
• Veress József: Egy forgatókönyvolvasó feljegyzései Vita a forgatókönyvről
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Aki mer, az nyer
• Greskovits Béla: Én és Caterina
• Lajta Gábor: Találkozás az Atlanti-óceánon
• Loránd Gábor: A rögbi és a lány
• Schubert Gusztáv: Miron szerelme
• Loránd Gábor: A karatézó Cobra
• Lajta Gábor: Tristana
• Hollós László: A szelíd vadnyugat
• Bikácsy Gergely: Haragban a világgal
• Simándi Júlia: A jegyzetfüzet titka
TELEVÍZÓ
• Valkó Mihály: Hová, merre, tévédráma? Veszprém
• Zalán Vince: Családon belül és kívül Arany Prága
• Nemeskürty István: Candelaio Nápolyi mulatságok
• Bernáth László: Sorozatdramaturgia A tenger
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Volt egyszer egy ... neorealizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Nyílt tengeren: Cápák között

Sepsi László

Cage Dive – amerikai, 2017. Rendezte és írta: Gerald Rascionato. Kép: Andrew Bambach. Zene: The NewtonBrothers. Szereplők: Joel Hogan (Jeff), Josh Potthoff (Josh), Megan Peta Hill (Megan), Pete Valley (Greg). Gyártó: Just One More Productions / Exit Strategy. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 80 perc.

 

Kevés elhibázottabb found footage horrorkoncepciót lehet elképzelni, mint az Ausztrália partjainál hajótörést szenvedett fiatalok haláltusájának áldokumentumai. Miután bekövetkezett a katasztrófa – egy hatalmas hullám felborítja a hajójukat –, a Cápák között kénytelen a nyílt vízen tempózó hősök arcközelijeire szorítkozni, majd mikor az éj is leszáll, a beálló sötétség még a síró-ordító arcok csekélyke attrakciójától is megfosztja a nézőt. A totális minimalizmussal tüntető Nyílt tengeren-franchise – mely csupán annyit ígér, hogy emberek fognak a vízbe esni, majd ott megeszik őket a cápák – és a „talált filmes” forma összeboronálásában a két hagyomány alulfogalmazottsága végül új minőség létrehozása helyett leginkább kioltja egymást.

Az eseménytelenség csapdáját a minimál-cápahorrort 2003-ban feltaláló Nyílt tengeren úgy kerülte ki, hogy a rémfilm felől a melodráma felé mozdult, az állathorror monstrumaiba belesűrítve egy foszladozó párkapcsolat minden rettenetét (lásd még a korlátozott mozgástér és az állattámadások ilyetén használatát a Véres hétvégétől a Cujóig). Ebbe az irányba indul az elsőfilmes író-rendező Gerald Rascionato is, ám a Cápák között párkapcsolati drámája nem merészkedik beljebb a part menti sekély vizeknél. Bár Rascionato mintha megsejtette volna, hogy ötletei nem elegendőek egy egészestés horror megtöltéséhez, de sem a hősök halovány szerelmi háromszögéből, sem pedig a szövegbe illesztett utólagos visszaemlékezésekből és ál-sajtóhírekből nem képes olyan érzelmi dinamikát csiholni, mely kirántaná a holtpontról megfeneklett filmjét. A Cápák között úgy viszonyul az ausztrál állathorror gazdag hagyományaihoz, mintha valaki úgy szállt volna versenybe a bordás krokodilokkal és dúló vadkanokkal, hogy a barátaival lefilmezett pár halat a kert végi tavacskában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/10 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13398