KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/szeptember
JEGYZET
• N. N.: Búcsú

• Bikácsy Gergely: A zárójel felbontása Megáll az idő
• Bereményi Géza: Iskolaévek
• Faragó Vilmos: Állófilm Rohanj velem!
• Lukácsy Sándor: Aszkéta krimi Csak semmi pánik...
• Székely Gabriella: Rövid utazás Beszélgetés Sándor Pállal
• Breuer János: Kodály Zoltán mozija
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Fekete – fehér Karlovy Vary
• Matos Lajos: Sci-fi-gu-rák Trieszt

• Ardai Zoltán: Érintetlen Himalája Konstans
• Koltai Ágnes: Sziléziai anzix Egy rózsafüzér szemei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Matolcsy György: Az első avantgarde animátora Norman McLaren
• N. N.: Norman McLaren filmjei
• Lajta Gábor: Óvatos kísérletek – állami támogatással Újabb kanadai animációs filmek
VITA
• Veress József: Egy forgatókönyvolvasó feljegyzései Vita a forgatókönyvről
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Aki mer, az nyer
• Greskovits Béla: Én és Caterina
• Lajta Gábor: Találkozás az Atlanti-óceánon
• Loránd Gábor: A rögbi és a lány
• Schubert Gusztáv: Miron szerelme
• Loránd Gábor: A karatézó Cobra
• Lajta Gábor: Tristana
• Hollós László: A szelíd vadnyugat
• Bikácsy Gergely: Haragban a világgal
• Simándi Júlia: A jegyzetfüzet titka
TELEVÍZÓ
• Valkó Mihály: Hová, merre, tévédráma? Veszprém
• Zalán Vince: Családon belül és kívül Arany Prága
• Nemeskürty István: Candelaio Nápolyi mulatságok
• Bernáth László: Sorozatdramaturgia A tenger
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Volt egyszer egy ... neorealizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Hőskeresők

A pilóta fia

Kolozsi László

Miklauzic Bence tévéfilmje a társadalom önáltatásáról, a kollektív amnéziáról, az elmaradt múltfeltárás következményeiről szól.

 

A múltfeltárás óhatatlanul együtt jár a régi sebek feltépésével, azzal, hogy a takargatott bűnökről, az elfeledni kívánt sérelmekről, lecsusszan a lepel. A múltfeltárás folyamata veszélyes, ezért szükségeltetik hozzá a magyar társadalomban meglevő kurázsinál jóval több bátorság. Azt a munkát, amit lehet megbocsátásnak, a közös sors együttes kibeszélésének, és az ezzel járó feloldozásnak nevezni, a németek, és más bátrabb nemzetek, a kultúra, elsősorban az irodalom, és a filmek segítségével végezték el. A nem is oly távoli múlt rendületlen, érdekektől és látszólag óvatosságtól, valójában meghunyászkodástól mentes kitárgyalásának folyamata segítette egyes európai országok, társadalmak felemelkedését (a német gazdaság nem lenne az, ami, ha a német társadalom nem vált volna nyitottá).

Nem feltétlenül záloga a felemelkedésének a múlt radikális kibeszélése, de kétségtelen, az elmaradt múltfeltárás nálunk frusztrációkhoz, sértődöttséghez és összeesküvés-elméletek gyártáshoz vezetett: a magyar társadalomban megosztottsága, az, hogy szorult helyzetben még mindig a másikra mutogatunk, ennek is köszönhető. A múltfeltárást tematizáló Hőskeresők fontos film: tulajdonképpen azt ábrázolja, mi történik, ha egy idegen jön, hogy lesöprögesse a múltra rakódott rétegeket. Ha nem olyasvalaki hordja el a titkolni vágyott eseményekről a földet, akinek (vagy aki rokonainak) ezen eseményekhez köze volt, hanem egy kutató, egy kívülről érkezett ember.

Az alapszituáció, a film egész szerkezete, a westerneket idézi: a zárt közösséget, a falut, megbolygatja az idegen érkezése. Fred – a Kolorado Kid elején feltűnő Mike Kelly remek, visszafogott alakításában – a második világháborúban, Kerepeshután elhunyt apja repülőgépének roncsait, apja sírját keresi (nem világos teljesen miért akkor, de alig valamivel a rendszerváltás után érkezik). A benne a könnyen levehető, naiv amerikait meglátó polgármester jelölt – Znamenák István alakításában igazi erkölcstelen tuskó –, Csornai és társai veszik a pártfogásukba. A kutatás – melyben az igazán érintettek, Polyákék, nem akarnak részt venni – nem a megfelelő (vagyis a falu-vezetőnek tetsző) eredménnyel zárul: árulások, sorstragédiák bukkannak elő, és ezekre mindenki igyekszik gyorsan visszalapátolni az elhordott földet. A mindig dühös ifjabb Polyák (Stohl András), a Vasember (nem eléggé kidolgozott miért munkál benne mindig akkora indulat, nem látszanak pontosan az egyébként remek ritmusú, sok szituációban nagyon hiteles forgatókönyvben az indulat okai) elhajt mindenkit, aki kérdezgeti őt, és csak a rugó-gyártó gépével matat.

A magára maradt monomániás ember (Stohl nagyszerű, de olykor kissé túlhevült a szerepben) lesz tulajdonképpen – és ezt mintha előre meg is érezné (a végkifejlet kiszámítható) – a sorsdrámává fordult kamaradráma igazi vesztese.

A film komótos tempója ellenére nem elnyújtott. A jelenetek egyenletes sebessége, a kiemelkedően magas színtű színészi munka, a remek karakterformálás (ami a forgatókönyvet jegyző Maruszki Balázs érdeme), Miklauzic Márton árnyalatokban gazdag operatőri munkája, valamint és nem utolsósorban a remek hangsáv (a nyikorgások, a géphangok még reálisabbá teszik a környezetet, a zene megfelelően kevés, ott szólal meg, ahol kell) kiemeli ezt a munkát a Fehér György-pályázat művei közül. Az, hogy nem vált a társadalmi diskurzus részévé, főként annak tudható be, hogy kései időpontban került az MTV műsorába, és emiatt csak kevesebb nézőhöz juthatott el.

Ami eléggé sajnálatos. Miklauzic Bence filmje ugyanis azt mutatja meg, mi történik, ha nem merünk szembenézni a feltárttal, ha tagadjuk az árulásokat. Elkerülhetetlenül és szomorúan fullad bele az egész közösség a hazugságokba. Kerepeshuta, a kerepeshutaiak, mondhatnánk keserűn, meg is érdemlik, hogy olyan vezetőjük legyen, mint a nagyszájú, korrupt, amorális Csornai.

 

Hőskeresők – magyar, 2013. Rendezte: Miklauzic Bence. Írta: Maruszki Balázs. Kép: Miklauzic Márton. Zene: Hammer Zsolt, Jávorka Ádám. Producer: Lipót Krisztina és Babos Tamás. Szereplők: Stohl András (Polyák), Mike Kelly (Fred), Znamenák István (Csornai), Hollósi Frigyes (Sütő). 58 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 46-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11597