KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vasember

Kovács Marcell

Iron Man – amerikai, 2008. Rendezte: Jon Favreau. Írta: Arthur Marcum, Matt Holloway, Mark Fergus és Hawk Ostby. Kép: Matthew Libatique. Zene: Ramin Djawadi. Szereplők: Robert Downey Jr. (Tony Stark/Vasember), Gwyneth Paltrow (Virginia), Jeff Bridges (Stane), Leslie Bibb (Christine), Terrence Howard (Jim Rhodes). Gyártó: Marvel Enterprises / Road Rebel. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 126 perc.

 

A Marvel hidegháborús képregényében Tony Stark, a civilben fegyvergyáros szuperhős jó néhány évig pusztította az Egyesült Államok rosszakaróit, mire a vietnami háború megítélésében bekövetkezett gyökeres fordulat hatására a szerzők bűnbánó békeharcost faragtak belőle. A filmváltozatban ez az átváltozás húsz perc alatt lezajlik. Az afgán terroristák fogságából kiszabadult Stark hamar rádöbben, hogy az igazi veszélyt nem a sivatagi gerillák jelentik, hanem a galád amerikai fegyvergyártók, akik ellátják őket a legmodernebb harcászati eszközökkel.

A rohamosan szűkülő piacra termelő képregénykiadás ma már inkább csak ürügy a kiadóknak a játéklicenszek és a filmjogok értékesítéséhez. A sűrűn érkező filmfeldolgozások számára egyre kevésbé érdekes az alapanyag műfaji eredete, ritka az olyan képregényesen fogalmazó adaptáció, mint a Dick Tracy, a Hulk vagy a Sin City. Hagyományos akciófilmeket látunk, némi sci-fis beütéssel és ártalmatlan, meseszerű üzenettel, gondosan kerülve a korhatáros besorolást.

A Vasember látszólag csak abban tér el a sémától, hogy színes pizsama helyett egy nagy műgonddal kifejlesztett acélpáncél a főhős egyenruhája, holott filmtörténeti jelentőséggel bír: ez a mozi felé menekülő Marvel első kizárólag saját finanszírozású filmje. Különleges pénzügyi státusa nem társul kiemelkedő művészi jellemzőkkel, akcióban kimondottan gyengécske, viszont vagány a humora, és a főszereplő triót (Downey, Bridges, Paltrow) öröm nézni – Robert Downey Jr. különösen elemében van, a szerepet mintha rá szabtak volna. Tony Stark a legszórakoztatóbb szuperhősök közé tartozik: dúsgazdag életművész, egyszerre zseniális mérnök, félművelt műgyűjtő és gyakorló alkoholista. Ráadásul lelkes rocker is, jó memóriával: AC/DC mellett Suicidal Tendenciest is hallgat.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9394