KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Véres sikátor

Pápai Zsolt

Blood Alley – amerikai, 1955. Rendezte: William A. Wellman. Szereplők: John Wayne, Lauren Bacall, Anita Ekberg. Forgalmazó: Warner Home Video. 111 perc.

 

William Wellman – a híres-hírhedt A közellenség és a trendindító Csillag születik rendezője – a harmincas évek Hollywoodjának művészi leleményességéről nevezetes alakja volt, aki aztán politikai töltetű művek bevállalásával lassan beleszürkült a precíz kismesterek tömegébe. Ám a dühös politizálás nem amortizálta teljesen tehetségét, és még pályája alkonyán is képes volt meglepő pillanatokkal teli filmet forgatni. 1955-ös Véres sikátor című opuszát ugyan nem jegyzik a klasszikusok értéktőzsdéjén, mégis érdemes némi figyelemre.

A filmet a hidegháborús klíma érlelte, a szinkronidejű történet a vörös Kínából egy amerikai tengerész segítségével Hongkongba menekülő falu lakóiról szól, halmozottan közhelyes dramaturgiával, de frivol műfaji kikacsintásokkal és a kor Hollywoodjában rendhagyónak számító ironikus stíllel. A cselekmény java a tengeren játszódik (a magyar cím a félrefordítás iskolapéldája), valójában azonban westernfilmet látunk, Wellman olyan pedantériával szedte leltárba a műfaji elemeket, hogy az a legnagyobb westernmestereknek is dicséretére vált volna. Az alapkonfliktus és annak kibontása, továbbá a tárgyi világ egyes elemei (például John Wayne kendője) kétséget kizáróan a műfajt idézik, sőt a hősök is, hiszen valamennyien egy-egy klasszikus westernszerepet vesznek magukra. Wayne kérges lelkű magányos sztalkere mellett ott találjuk az ő tisztes életre térítésének nemes feladatát vállaló nőt, a megváltásra váró kisközösség tagjait, valamint a barbarizmust képviselő antagonistákat – a műfaj obligát figurái közül senki sem hiányzik.

Wellman láthatóan nem hitvány hakniként fogta fel a produkciót, és sokat beletett magából, egyik kézjegyértékű trükkjét is bevetette. A közellenség kocsmabeli vendettája óta köztudottan nagy kedvvel igyekezett a nézők fantáziáját mozgósítani azzal, hogy kulcspillanatokban fontos információkat tartott vissza, és a vihar alatt a főhős ellen indított támadás jelenetében itt is megpróbálkozott ezzel. Bár kevésbé radikálisan és kisebb hatásfokkal tette, mint korábban annyiszor, örülhetünk neki, miként annak is, hogy a direkt politikai propagandát jószerivel kispórolta a filmből, és csupán a zárlathoz közeledve élt vele egyszer.

Extrák: két kisfilm a forgatásról; korabeli híradórészletek; John Wayne-filmek előzetesei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8836