KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Cseh Álom

Vajda Judit

Cesky Sen – cseh dokumentumfilm, 2004. Rendezte, írta, kép: Vít Klusák és Filip Ramunda. Zene: Varhan Orchestrovic Bauer. Gyártó: Ceské Televize–FAMU–Hypermarket Film. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 90 perc.

 

A Cseh Álom elején a két fiatal dokumentumfilmes, Vít Klusák és Filip Remunda arról beszélnek, hogy most következő reality show-jukban egy általuk kitalált, fiktív hipermarketet vezetnek be a piacra, majd annak rendje és módja szerint meg is nyitják Patyomkin-áruházukat (amely a reklámszpotokon, katalógusokon és óriásplakátokon kívül nem egyéb, mint egy 100 méter hosszú, 10 méter magas festett fal egy mező közepén). Hogy mindezt miért teszik, nem akarják szóban megválaszolni, viszont azt ígérik, filmjük végére kiderül. Ígéretüket híven teljesítik is, hiszen a Cseh Álom – habár vannak benne szép számmal mulatságos pillanatok – nem megy el a komédia és az olcsó átverőshow-k irányába. Az alkotók hozzáállása ugyanakkor – bármennyire hihetetlen – a cinizmustól is távol áll: magasabb – leleplező-népnevelő – célok vezérlik őket, és az a legszebb az egészben, hogy mindezt el is hisszük nekik. Az elején ugyan nehéz lesz röhögés nélkül kibírni, amint a két átlagos, „csehszlovák” kinézetű fiatal elnyeri a menedzser külsőt, majd a fotózáson a kamerába mondják áruházuk nevét (Cseh Álom, mi lenne más?), ahogy vicces ötlet az is, hogy dokumentumfilmjüket fiktív áruházuk reklámjaival szakítják meg.

Az eleinte nemcsak rendező, hanem főszereplő alkotók azonban szép fokozatosan háttérbe vonulnak, hogy átadják a terepet a reklámipart, a médiát, a PR-t működtető manipulációs gépezetnek, és annak minden elemét és szereplőjét megismertessék az erkölcsös reklámszakembertől kezdve az önigazoló piackutatókig. A részleges napfogyatkozás – amely véletlenül pont a Cseh Álom megnyitásának napján zajlott – szimbólumként való használata pedig valódi telitalálat.

A filmet nézve nem lesz nehéz együttérezni minden kockájával és saját magunkra ismerni bennük, hiszen az egészet az a nálunk is fájdalmasan ismerős jelenség ihlette, hogy a hétköznapi bevásárlás – amely már nagyon régóta shoppinggá nőtte ki magát – a posztkommunista közép-kelet-európai konzumállamokban hogyan vált létfenntartó cselekvésből időrabló tevékenységgé, majd közös családi programmá.

A Cseh Álom megtekintése szociológus és pszichológus hallgatóknak szinte kötelező, de mindenki másnak is erősen ajánlott, aki el akarja kerülni, hogy azért akarjon többet keresni, hogy többet költhessen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8828