KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ómen

Varga Zoltán

Omen 666 – amerikai, 2006. Rendezte: John Moore. Írta: David Seltzer. Kép: Jonathan Sela. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Liev Schreiber (Thorn), Julia Stiles (Katherine), Seamus Davey-Fitzpatrick (Damien), Pete Postlethwaithe (Brennan). Gyártó: 20th Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 110 perc.

 

A modern amerikai horror egyik alapművét jelentő 1976-os Ómen az Antikrisztus eljövetelére figyelmeztetett: egy ártatlannak tetsző, valójában sátáni származású kisfiú körül arat a halál, s nevelőapja – a karizmatikus Gregory Peck – sem képes megfékezni őt. Az eredeti Ómen jelesre vizsgázott feszültségépítésből és atmoszférateremtésből, ráadásul míves operatőri munka, igényes színészi játék és minden idők egyik legzseniálisabb filmzenéje (Jerry Goldsmith) teljesítette ki az élményt. Ha ezeket az értékeket levonjuk, megkapjuk a napjaink szabványába belepréselt remake-et, a 2006-os Óment. John Moore üres iparosmunkává silányította a legendás klassszikust; hiteltelen színészei, tucatzenéje és -fényképezése titokzatoskodó, erőtlen, feszengő filmet eredményeznek, amely azzal rúgja a legnagyobb öngólt, hogy szolgai módon tapad az eredeti cselekményéhez, ahelyett, hogy bátrabban nyúlna hozzá és megkísérelné újraértelmezni. Csakhogy így is értékelhetetlen: suspense helyett alantas, irritáló sokkeffektusokkal dolgozik, az eredeti kulcsjeleneteit (pl. a temetőbeli kutatást vagy a nagykövet és a nevelőnő idegfeszítő párharcát) nevetségesen lebutítva és fájóan lerövidítve ismétli meg; s bár megpróbál nagyobb hangsúlyt fektetni a feleség figurájára, ez megbukik Julia Stiles képességein, és nem jelent többet sokkírozó rémálmoknál, arról nem is beszélve, hogy a kis Damien is áttetszővé fakul, akitől félnünk kellene, pedig csak „gonoszul hunyorít”. Az egykori sátán-anyuka Rosemary, azaz Mia Farrow a dada szerepében működésképtelen geg csupán; megjelenése egymaga összefoglalja az igazi Ómen értékeihez méltatlan remake kínos és önkizsákmányoló jellegét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8673