KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ördög menyasszonya

Gervai András

 

Kedves figurákkal benépesített, meghitt atmoszférájú, bájos népmeséi világba csöppenünk a Zsebrjunasz rendezte szovjet mesemusical elején. A kezdet tehát igazán biztató, a film azonban, csalódásunkra, hamar lendületét veszti, kifullad. Mire a gyönyörű molnárlány és kedvese a műfaj íratlan szabályai szerint végül is egymáséi lesznek, türelmünk jócskán megfogyatkozik. Baj van a zenével is, amelynek pedig – hiszen a szereplők mindvégig csak dalban érintkeznek egymással, dalban fejezik ki érzelmeiket – fontos dramaturgiai, drámai funkciót kellene betöltenie. A musical dallamvilága lassan elszíntelenedik, nem annyira a néhány számmal tehetségét még így is bizonyító komponista, mint inkább a vivőerő nélküli irodalmi alapanyag hibájából. Néhány szellemes ötlet és megoldás nem nyújthat kárpótlást a mese legfontosabb elemeinek, a kalandnak és izgalomnak a hiányáért. Ebben a közegben a hősökre nem várnak rendkívüli és váratlan erőpróbák, az ördögnek csak csínytevésekre futja képességeiből, így végeredményben a mese tétje válik érdektelenné, s az alkotóknak a történet bujkáló líraiságát sem sikerülhet felszikráztatniuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/11 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8095