KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelem szieszta idején

Létay Vera

A sötét és élveteg komédiának szánt mű rendezője, Jorge Grau Erosz és Buñuel szelleméhez fohászkodott pártfogásért. Az istenek azonban süketek és némák maradtak. Akit pedig nem óvnak az istenek, ne kísértse a szélsőségeket, járjon csak az út közepén. Ellenkező esetben a végeredmény, mint ebben a filmben: sűrű érzékiség helyett ízetlen kamaszkodás, abszurd helyett kínos sületlenség, társadalmi szatíra helyett torz lelkek panoptikuma.

Az eldugott kis spanyol faluban a férfiak éretlenek, perverzek és impotensek, erre szórakozásaikból következtethetünk. Amelyik kutya ugat, az nem harap, s így érthető, ha asszonyaik lázba jönnek, amikor a tévészerelőről híre járja, hogy ő nem csak ugat. A tévékészülékek sorra elromlanak, s a hosszú szerelmi adásszünet után igazi élőműsor következik. Minden nő élvezheti.

Igazi mély érzelmek azonban nem az audiovizuális kultúra bűvkörében születnek, hanem a természet lágy ölén, ahol a pásztor és választott kecskéje a testi és lelki szerelem ódon harmóniáját lelik fel. A cinikus, irigy férfiak nem nyughatnak ennyi boldogság láttán, vacsorára hívják a gyanútlan vőlegényt, s közösen elfogyasztják a zsenge menyasszonyt. Hasonló sorsra jut a szerelmi szolgáltatásban megfáradt tévészerelő – ő is a tányéron végzi. A felszarvazott férjek megfőzve, megfűszerezve feltálalják mit sem sejtő feleségeiknek. Az a mienk, amit megeszünk. Ez aztán a fűszeres komédia.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 38-39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7764