KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Herceg és a Csillaglány

Hegyi Gyula

 

Jó néha igazi mesefilmet nézni. Olyasfajta történetet, ahol a király még almáriumban tartja a koronáját, udvari bohóc bukfencezik a trón körül, három lánya van a királynak, egyik, mint mondani szokás, szebb, mint a másik, de még a harmadik is „luxuskülsejű” lenne a mai házassági hirdetésekben. Régi és igazi mesét, melyben a Hold kackiás bajszú herceg, aki szívvel-örömmel segíti a földi hercegtársa, amúgy hites sógora összecsapását részint a gonosz szegény emberekkel, részint a záporok és a szelek főrendű, ám sajnálatosan tapintatlan urával. Jó az igazi mese: a sablonokat és a tanulságokat itt senki sem csomagolja korszerű „problémák” köntösébe, senki sem akar „üzenni” a nézőnek, a társadalomnak. A deus ex machina e filmben még nem rejtőzik bonyolult és nyakatekert álfordulatok mögé: szószerint értendő, hogy az égi hatalmasságok, jelen esetben a Nap, a Hold és a Szél le-leszállnak a földre, kisegíteni a kátyúból a pozitív hős elakadt ügyét. A Herceg és a Csillaglány persze elsősorban gyerekeknek szól: de kedvessége és műfaji hűsége a felnőtt néző számára is rokonszenvessé teszi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/11 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7286