KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kapitány kalandjai

Hollós László

 

Gennagyij Vasziljev alkotása iskolásokat okító mese elgépiesedő, reklám uralta világunkról, a gonosz és pénzsóvár tőkés társaságokról.

A kezdő képsorok ifjúsági kalandfilmet ígérnek. Kedves, szeplős kisfiú ábrándozik az iskolában az első tanítási napon dolgozatírás helyett. Képzeletben már hajóra is szállt, hogy a híres-neves Vrungel kapitánnyal, a gyógyszerészből (!) átvedlett tengeri medvével megfejtsék a Bermuda-háromszög titkát. Vitorlásuk, fittyet hányva a mesék legalapvetőbb szabályaira, hol darabokra hullik, hol a semmiből újra épül. A kalandok sora gyakran megtörik, a nótás kedvű kapitány tízpercenként dalra fakad. Az eminens fiúcska bájos padtársának küldött távirataiban soha nem mulasztja el üdvözölni szeretett tanárait. Még néhány utalás a környezet- és természetvédelem fontosságára, s a szivarozó, mindenre elszánt, ám kissé bárgyú gonosztevők megbűnhődnek. Aztán csöngetnek. Az álomkép szertefoszlik, s marad a rideg valóság. Az iskolai dolgozat nem készül el, hősünket lehülyézi bájos padtársa, és természetesen a Bermuda-háromszög rejtélyére sem derül fény.

A kapitány kalandjai könnyed és szokványos gyerektörténetnek indul, ám helyenként alig leplezett propaganda ízű film lesz belőle. Szinte látni a rendező felemelt ujját, amint korunk veszélyeire figyelmezteti a még romlatlan fiatal nézőket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/07 41-42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7037