KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fényjel a hídnál

Szentistványi Rita

 

Megtalálható itt minden, ami egy partizánfilmhez kell; szabotázsakciók, hídrobbantás, beépített ügynök és ellenügynök, félrevezető rádióüzenet, rossz német és rosszabb német, jó partizán és még jobb partizán. Az események a közhelyek törvényszerűségével követik egymást. Mihail Prudnyikov, a forgatókönyv szerzője azzal próbálja felcsigázni az érdeklődésünket, hogy a tét ezúttal egy gyermekotthon lakóinak élete. Csakhogy ezek a gyerekek visszatérnek a fasiszták által lezárt területre – nem kis gondot okozva a környéken tevékenykedő partizáncsoportnak. Prudnyikov nagyvonalúan azzal indokolja az otthon vezetőjének döntését, hogy a gyerekek nem ehetik el a falusiak elől az élelmet, a néző mégsem tudja elaltatni gyanúját: ha nem mennének vissza, nem lehetne látványosan harcolni a megmentésükért.

Abban a pillanatban, amikor világossá válik, hogy az alaphelyzet nem több, mint a hatásvadászat eszköze, fokozatosan érdektelenné válik a történet. A továbbiakban legfeljebb annak örülhetünk, hogy a szerepük szerint falatka kenyérért könyörgő gyerekek ma már nem tudnak hiteles mozdulattal kapni az ennivaló után. Ez viszont nem a film érdeme.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/08 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6865