KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bizonytalanságban

Koltai Ágnes

Jutalomjáték ez a film: Jerzy Radziwillowicz színészünnepe. A történelmi idol, a márványember és a vasember itt érik igazi filmszínésszé, a nagy lengyel triász méltó tagjává. A triumvirátus – Cybulski, Olbrychski, Radziwillowicz – úgy uralja a háború utáni lengyel filmet, mint a politika a társadalmat. Ha akarnák, se tudnának szabadulni tőle. ók hárman a lengyel sors megtestesítői; Olbrychski átvette Cybulski mitikus szerepét s vele az elszalasztott lehetőségek örök mardosását, Radziwillowicz pedig férfiasán fájdalmassá érlelte ezt. Ő már nem szerepet játszik, nem a történelmi szerepet formálja újra, hanem a szenvedés elviselésének lehetőségeit mutatja meg.

Waldemar Krzystek filmjében, a Bizonytalanságán a Honi Hadsereg tisztjét alakítja, aki megszökik a börtönből, s hét esztendőn át bujkál a szocialista rendőrség kitartó kopói elől. Példás büntetés várna rá, nemcsak őt, hanem azt az eszmét is el akarják pusztítani, ami a háború alatt a „másik oldalra”, a Honi Hadsereghez űzte. Hét év bujkálás egy nedves pince koporsónyi titkos rekeszében; hét év hiábavaló tespedtsége; hét év korhadó reménysége. Talán ilyen nekikeseredett volna Maciek (Cybulski) is, ha akkor nem lövik le hátulról (Hamu és gyémánt), s alkalmi kedvese elbújtatná. Lesomfordálna a pincébe, kezében a bádogpohárral és... Nem, ő azonnal elvesztené a türelmét, feladná magát, mert csak halni tud. Radziwillowicz várni és kicsit türelmetlenül tűrni is. S a hirtelen rehabilitálás után még azt is megérti, hogy a szabadság is lehet mérhetetlenül szomorú.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4048