KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy fiúról

Hungler Tímea

 

Nick Hornby, a Pop, csajok, satöbbi bestseller könyv írója amolyan Helen Fielding (Bridget Jones naplója) férfi variáns; hősei az önimádók társadalmának mintapéldányai: altruitásból nulla százalékot teljesítenek, önsajnálatból azonban világbajnokok is lehetnének.

Az Egy fiúról főszereplője (Hugh Grant) is egy ezen hősök közül; apja egy bugyuta karácsonyi nóta jogdíjait hagyta rá, így bőven marad ideje legfőbb és leghűségesebb társára, saját magára. Napjait, hogy ne folyjanak el teljesen parttalanul, egységekre osztja fel: hol a hálón bóklászik, hol a fodrásznál ül, hol a tévét bámulja, egyszóval szélsőségesen unatkozik. Egy szép napon, engedve a családi nyomásnak, nő után néz. Ha nem is a gümőkórosok és a rákbetegek összejöveteleit kezdi látogatni (lásd: Harcosok klubja), de egyedülállóként az elvált szülők klubdélutánjainak oszlopos tagjává válik. Már éppen lendületben van egy szép szőkénél, amikor megismerkedik a hippi szemléletű, depressziós, bioétrenden élő Fionával, és annak iskolás kisfiával, aki elhatározza, megszerzi hősünket a csonka családnak. Az üldözőből üldözött lesz, a koravén kisfiú mellett gyerekes főszereplőnk kénytelen-kelletlen felcseperedik, és amikor már érzelmileg is készen áll az önzetlen szerelemre, Rachel Weiss személyében álmai (elvált, egy gyermekes) asszonya is besétál az életébe.

Jóllehet a filmet az Amerikai pite rendezői jegyzik, a producerek között a Sztárom a párom, a Négy esküvő, egy temetés valamint a Bridget Jones naplója alkotógárdája áll. Az Egy fiúról az ő hatásukat tükrözi: vicces, ironikus, keserédes, érzelemdús, egyszóval nagyon is emberi vígjáték.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/10 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2730