KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Pedro Almodóvar a Beszélj hozzá! kritikai sikere után már készül is az újabb hódításra. A Tarantula egy francia bűnügyi regény adaptációja ugyan, de vérbeli Almodóvar-opusznak látszik: egy bosszúszomjas apa, miután megfosztotta férfiasságától, beleszeret lánya agresszorába. A főszerepekben Penélopé Cruz és Antonio Banderas. A rendező ezen kívül egy komédia és egy önéletrajzi ihletésű film forgatókönyvén is dolgozik. A La Mala Educación ihletője a fiatalkorban elszenvedett szigorú vallásos nevelés.

 

*

 

Martin Scorsese egy hírhedt pin up girl életét viszi filmvászonra. Betty Page az ötvenes évek egyik leghíresebb sztriptíztáncosnője volt, legendáját tovább növelte, amikor a filmsztár 1958-ban titokzatos körülmények között eltűnt, majd évek múltán, immár hithű keresztényként újra felbukkant. A kamaszszobák Bűnbánó Magdolnáját Liv Tyler kelti életre.

 

*

 

A Resident Evil balsikere után a zombik újult erővel támadnak fel a mozivásznakon: Danny Boyle és a Part szerzőjeként megismert Alex Garland közös filmje, a 28 nap múlva novemberben kerül bemutatásra. A digitális kamerával felvett kőkemény akcióhorror története két híres Romero-opusz, a Crazies (Őrjöngők) és a Dawn of the Dead (A Holtak hajnala) ötvözetéből született: miután egy elszabadult virus az egész Föld lakosságát megfertőzte, maroknyi túlélő próbál az élőhalottaktól hemzsegő Londonból kijutni, hogy csatlakozzon az Észak-Angliában állomásozó különleges katonai erőkhöz.

 

*

 

72 esztendős korában elhunyt John Frankenheimer, a bűnügyi drámák és akcióthrillerek egyik első hollywood-i kismestere, többek közt olyan kultuszdarabok rendezője, mint a Frank Sinatra legjobb alakítását jelentő Mandzsúriai jelölt, a paranoia-filmek úttörőjének számító Másodpercek vagy az Elmore Leonard regényéből forgatott Tíz másodperc az élet. Frankenheimer munkái elsősorban feszült atmoszférájukkal és erőteljes képi világukkal tűntek ki az élmezőnyből, valamint azzal a már-már dokumentarista precizitással, amellyel jobbára közepes történeteit felépítette (Az alcatrazi ember, Hét nap májusban). A rendező utolsó filmjét Hulla, hó, telizsák címen mutatták be Magyarországon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2663