KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Újabb nagy alakja távozott a hetvenes évek hollywoodi nemzedékének: december 20-án Parkinson-kór következtében elhunyt George Roy Hill. A televíziós drámákkal induló rendező hírnevét elsősorban Robert Redford-trilógiájának, a Butch Cassidy és Sundance Kölyök keserédes westernjének, a több Oscar-díjjal jutalmazott A nagy balhénak, valamint a saját vadászpilóta-múltjából táplálkozó Nagy Waldo Peppernek köszönhette. Azt azonban kevesen tudják, hogy legalább ilyen figyelemreméltó teljesítményt nyújtott a kortárs amerikai irodalom filmadaptációit illetően: Tennesse Williams, Lillian Hellman és John Irving egy-egy művének feldolgozása mellett nevéhez füzödik a mindmáig egyetlen színvonalas Vonnegut-adaptáció, az Ötös számú vágóhíd. Hill utolsó filmje az 1988-ban készült Fura farm, Chevy Chase tanyasi vígjátéka.

 

*

 

A Keresztapa visszatér. A Paramount megvásárolta Mario Puzo örököseitől a regényíró jegyzetei nyomán megírandó negyedik kötet megfilmesítésének jogát. Francis Ford Coppola egyelőre nem csatlakozott a tervhez.

 

*

 

Eric Rohmer új zsánerrel jelentkezik, tavasszal egy kémfilm forgatásába kezd. A harmincas évek Párizsában, a második világháború előestéjén játszódó Tripla ügynök, Rohmer kisköltségvetésű társalgási komédiáihoz képest 4 millió eurós büdzséjével valóságos szuperprodukciónak ígérkezik.

 

*

 

Nicole Kidman énekesi, táncosnői debütje a Moulin Rouge-ban a jelek szerint nem egyéjszakás kaland volt. 2003-ban két hajdani musical siker főszerepét is újrajátssza majd, a Kabaréban Liza Minelli, a Guys and Dollsban pedig Jean Simmons örökébe lép.

 

*

 

Ridley Scott, Paul Verhoeven és Steven Spielberg után John Woo is szerencsét próbál Philip K. Dick egyik művével. A Paycheck a szerző 1953-as novellájából készül: Matt Damon által alakított hőse emlékezetkiesésben szenvedő férfi, aki néhány hétköznapi tárgyból kénytelen rekonstruálni elmúlt két esztendejét. Woo másik filmterve, a XIX. századi nagy vasútépítés idején játszódó Land of Destiny (főszerepben a rendező két kedvencével, Nicholas Cage-gel és Chow Yun-fattal), előreláthatóan csak nyáron kezd forogni.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/02 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2062