KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A magyar animáció gyöngyszemei 1-3.

Varga Zoltán

Magyar, 2019. Rendezte: Macskássy Gyula, Nepp József, Kovásznai György, Jankovics Marcell, Szoboszlay Péter, Cakó Ferenc, Reisenbüchler Sándor és mások. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 320 perc.

 

Kiemelt érdeklődés övezte a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a Filmarchívum friss kiadványa, a Fazekas Eszter és Orosz Anna Ida gondozásában megjelent magyar animációs DVD-kollekció bemutatóját. A díszdobozban kiadott, három lemezből (és egy karcsú, ám informatív kísérőfüzetből) álló A magyar animáció gyöngyszemei 1-3. nem előzménytelen a hazai animáció kincseit tartalmazó DVD-k sorában: egyszerre folytatása és újraindítása az 1960-as évek animációs filmjeit csokorba gyűjtő 2014-es lemeznek, A magyar animáció gyöngyszemei 1.-nek. Folytatás, hiszen a második és harmadik lemez tovább lapoz a magyar filmtörténet kalendáriumában: az évtizedekre fókuszáló rendezési elv jegyében az 1970-es, illetve az 1980-as esztendők műveit vonultatják föl. S újraindítás, amennyiben az első lemez nem pontosan ugyanazokat az animációkat tartalmazza, mint az öt éve megjelent kiadás (lásd Filmvilág 2014/11.), hanem bizonyos filmektől megválva előzőleg nem szerepeltetett munkákat is beemel a hatvanas évekből (Macskássy Gyula: Párbaj, Nepp József: Szenvedély, Kovásznai György: A napló).

Az összesen több mint ötórás (majdnem 320 perces), három évtizedet átölelő, 48 rövidfilmet kínáló kollekció a Pannónia budapesti „főhadiszállásáról” kikerülő művek mellett a kecskeméti műhely terméséből is ízelítőt nyújt. A legkurrensebb digitális eljárásokkal restaurált kép- és hanganyag révén az animációk mintha új életre keltek volna: számos film eddig – karcos és fakult kópiákról – ismert szín- és látványvilágát újra kell szoknia a szemnek. Mint minden hasonló válogatás esetében, bizonyára fölróhatjuk szívünknek kedves filmek vagy alkotók hiányát (Réber László zseniális Autókórja ezúttal sem került be az összeállításba), vagy nem minden filmválasztással érthetünk egyet (Kovásznaitól az anima verité fogalmát szemléltető Körúti esték valószínűleg több hívet szerezne a művésznek, mint az edzett cinefilek türelmét is alaposan próbára tévő Hullámhosszok). Ám az ilyesféle szőrszálhasogatás nem illő olyan kiadvány esetében, amely nem csupán kivitelezésének színvonala miatt üdvözölhető a legfontosabb aktuális magyar DVD-megjelenések között, hanem kétségkívül hiánypótló és régóta – nem csak a fél évtizede megjelent előzmény okán – várt válogatás. A magyar animáció gyöngyszemei 1-3. a hazai filmtörténet egyik legragyogóbb fejezetének méltó szemelvénygyűjteménye, amely a témában járatlanokkal is meg fogja értetni, miért volt egykor legendája a magyar animációs filmnek. Nem utolsó sorban olyan remekléseknek köszönhetően, mint A Nap és a Hold elrablása (Reisenbüchler Sándor), a Koncertissimo (Gémes József), a Sisyphus és a Küzdők (Jankovics Marcell), a Babfilm (Foky Ottó), a Moto perpetuo (Vajda Béla) vagy A légy (Rófusz Ferenc).

Huszonkét alkotó egy-egy opusszal képviselteti magát (néhányan társrendezőként tűnnek föl a stáblistán). A karikaturisztikus animációk (a gegfilmek) áramlatát erősítő művek rendezői között egyesek a politikai kritikát megfogalmazó szatírában (Szórády Csaba: Rondino, Kovács István: Változó idők, Gyulai Líviusz: Új lakók, Weisz Béla: Húsvéti anzix), mások a (műfaj)paródiában jeleskednek (Nepp József: Öt perc gyilkosság, Dargay Attila: Variációk egy sárkányra, Ternovszky Béla: Modern edzésmódszerek, Homolya Gábor: Western). Varsányi Ferenc különleges Mézes-táncosa mindmáig a világ egyetlen „mézeskalács-animációja”. Bányai István Hammja, Keresztes Dóra Garabonciákja, Varga Csabától A szél vagy Molnár Péter Majd a tisztásonja festői látványalkotásuknak és szimbolizmusuknak, szürrealizmusuknak köszönhetően meditatív, hipnotikus élményt jelentenek, míg Szilágyi Varga Zoltán Tiszta képének mozgásba hozott tetoválásai az animáció határait feszegetik. A több filmmel szereplő rendezők esetében a művészi repertoár változásait is megfigyelhetjük: miként vizsgálja a hétköznapokat mérgező zsarnokoskodást Szoboszlay Péter (Sós lötty, Rend a házban, Hé, Te!), hogyan jut el Cakó Ferenc a gyurmától a homokig (Ad astra, Ab ovo), Orosz István a lázálmoktól a szocializmus labirintusáig (Álomfejtő, Vigyázat, lépcső!), Macskássy Katalin a cigánygyerekek életének térképezésétől az ünnepek értelmezésének zavaráig („Nekem az élet teccik nagyon”, Ünnepeink). Reisenbüchler Sándor a listavezető: négy filmjéből kettő (A Nap és a Hold elrablása, Isten veled, kis sziget!) rajzanimációval viszi vászonra kozmikus szorongásait, míg Az 1812-es év és a Pánik a kollázsanimáció kavargásával invitálja szellemi és érzéki értelemben egyaránt kihívó utazásra a publikumot.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14196