KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Erdei boszorkány: Tűzpróba

Kovács Kata

Vildheks – dán-magyar, 2018. Rendezte: Kaspar Munk. Írta: Lene Kaaberbøl regényéből Poul Berg és Kaspar Munk. Kép: Adam Wallensten. Zene: Flemming Nordkrog. Szereplők: Gerda Lie Kaas (Clara), Sonja Richter (Isa), Signe Egholm Olsen (Mille), May Simon Lifschitz (Chimera), Albert Werner Ronhard (Oskar). Gyártó: Good Company Films / Yellow Bird. Forgalmazó: Cirko Film. Szinkronizált. 90 perc.

 

A Proton Cinema (Gyárfás Eszter és Petrányi Viktória producerek) révén részben magyar gyártású Erdei boszorkány – Tűzpróba a dán J.K. Rowlingként számon tartott Lene Kaaberbøl sikerregényei nyomán készült. A 2010-2014 között született könyvek elsősorban Németországban, Dániában és Angliában váltak népszerűvé a kamasz közönség körében, hősnőjük a 12 éves Clara, akit egy napon megkarmol egy fekete macska. A baleset után beteg lesz, lázát nem viszi le gyógyszer, és korábban sosem látott nagynénje, a vidéken élő Isa jön meggyógyítani, az ő segítségével, vidéki házában vendégeskedve pedig lassan ráébred, hogy a vadboszorkányok nemzetségének tagja, és fontos küldetése van az ördögi banyák ellen vívott harcban. Clara öntudatra ébredésének helyszíne Isa gyönyörű állatokkal benépesített, varázslatos boszorkánytanyája, de különleges képességei révén már a városban útjába kerülő kis jószágokkal is képes kommunikálni.

A családi mozinak szánt fantasy nem könnyű műfaj, ám a gyermeki látószöget és a természetfelettivel barátkozó kiskamaszok problémáit elsősorban sorozatai (Limbo, Szívtelen) révén jól ismerő Kaspar Munk érzékenyen és a titokzatos elemeket előtérbe helyezve viszi a gyöngyvászonra a kislány kalandjait, így a film a szuggesztív, erős női karaktereknek – Isa szerepében Sonja Richterrel (Hogy szeretsz?) – és az erdei jelenetek különös atmoszférájának köszönhetően az eredeti regényfolyamhoz hasonlóan maga is kissé addiktív. Ez azonban nem tudja teljesen feledtetni, hogy mind a történet ívét, mind a film költségvetését és látványvilágát, technikai megoldásait tekintve az Erdei boszorkány alapvetően a műfaj másodvonalához tartozik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/05 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14096