KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Újra együtt

Vajda Judit

10 Years – amerikai, 2011. Rendezte és írta: Jamie Linden. Kép: Steven Fierberg. Zene: Chad Fischer. Szereplők: Channing Tatum (Jake), Rosaria Dawson (Mary), Justin Long (Marty), Chris Patt (Cully), Oscar Isaac (Reeves), Ari Gaynor (Sam). Gyártó: 33andOut Productions. Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 100 perc.

 

Nem mostanában történt, hogy a vígjáték zsánerén belül önálló alműfajjá nőtte ki magát az osztálytalálkozót megörökítő komédia, és a jelek szerint még mindig népszerű. Az egy idő után mindenkit utolérő nosztalgikus érzést tematizáló művek széles skálán mozognak: a közkedvelt motívum szexkomédiától (Zack és Miri pornót forgat) kezdve debilvígjátékokon (Amerikai pite: A találkozó, Romy és Michele) át fekete humorral dolgozó alkotásokig (Otthon, véres otthon) sok helyen felbukkan, leggyakrabban talán mégis édes-bús tragikomédiák alapanyaga.

Utóbbi megközelítésben a 2011-es évben két amerikai független film is született a témában: a régi osztálytársakkal találkozás élményét az álomnő utáni múlhatatlan vágyakozással vegyítő Szédületes éjszaka után most itt van a középkaliberű sztárparádét (Channing Tatum, Chris Pratt, Rosario Dawson, Justin Long, Oscar Isaac) felvonultató Újra együtt. Jamie Linden rendezői bemutatkozásában egy csapat fiatal, de már megállapodott felnőttet figyelhetünk, akik tízéves osztálytalálkozójukon adnak ismét randevút egymásnak, egyesek házastársakkal vagy tartós partnerekkel kiegészülve.

A csapongó beszélgetések szilánkjaiban menthetetlenül széthulló, így látszólag mindenféle cselekmény nélküli műről pozitívumként mindenképpen elmondható, hogy parttalanságával és céltalanságával hitelesen adja vissza a való élet osztálytalálkozóit, ahol valószínűleg mindenki hasonlóan érzi magát, mint az Újra együttet nézve, és a végén csak a sok felesleges fecsegésre és értelmetlen üresjáratra emlékszik. Az improvizációnak tűnő jelenetek ugyan lehetőséget adnak a rengeteg fiatal tehetségnek a máshol ritkán látható természetes, hétköznapi játékra, amit egy darabig valóban öröm nézni, de pusztán helyzetgyakorlatok egymásutánjából még soha semmi jó nem sült ki – és ez most sincs másként.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/12 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12519