KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hetedik fiú

Sepsi László


Seventh Son – amerikai, 2014. Rendezte: Szergej Bodrov. Írta: Joseph Delaney regényéből Steven Knight és Charles Leavitt. Kép: Newton Thomas Sigel. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Jeff Bridges (Gregory), Ben Barnes (Tom), Julianne Moore (Malkin), Alicia Vikander (Alice). Gyártó: Legendary Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 102 perc.

Miközben Jégvarázstól Demónáig már a Disney is egyre nagyobb kreatív energiákat fektet nőábrázolásának revíziójára, önálló és független hercegnőkre cserélve korábban a patriarchális berendezkedésnek kiszolgáltatott hableányait, A hetedik fiú másodvonalból támadó fantasyjét láthatóan elkerülte a korszellem. Szergej Bodrov filmjében a bunkó-de-azért-szeretjük szörnyvadász (Jeff Bridges Nicolas Cage-üzemmódban) sörbűzös vehemenciával vet máglyára minden útjába akadó boszorkányt, ha pedig éppen banya nincs kéznél, mongol medveembereket és más, többségükben keleti származású mitológiai lényeket koncol halomra. A Joseph Delaney könyvsorozatából (Wardstone-krónikák) összetákolt mozi a másság és az idegenség leegyszerűsítő ábrázolásával a témában rejlő bármiféle drámai potenciálról is lemondott: szemben Andrzej Sapkowski ugyanezt az alapötletet szintén akciódúsan, de árnyalt háttértörténettel és morális határhelyzetekkel kidolgozó Vaják-szériájával (és az abból készül videójátékokkal), A hetedik fiú fogyóeszközzé degradált rémei, habár számos akad belőlük a százperces játékidő során, egytől egyig csak szomorú sorsukra váró, egzotikus látványelemek. Ugyan a címben jelzett új segédjének köszönhetően a fináléra a veterán boszorkányvadász is visszavesz nőgyűlöletéből – így valójában nem az ifjú örökös, hanem mentorának fejlődéstörténetét látjuk –, eddig a pontig pazarlóan a darálóba vetett ötletek és mellékkarakterek tetemein keresztül vezet út. A repetitív akciójelenetekkel és a vérhold fényénél vérmuffint falatozó boszorkányokkal Timur Bekmambetov (Abraham Lincoln, a vámpírvadász) után egy újabb jobb sorsra érdemes orosz rendező vérzett el a hollywoodi bérmunkában: ahogy hősei is a „kiálló szöget be kell verni” szellemében járják a középkori vidéket, úgy A hetedik fiúból is sikerült kipurgálni minden invenciót.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12194