KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Amerika fegyverben

Bíró Péter

A függetlenségi háború éveinek Amerikájában játszódik Hugh Hudson filmje, és régi recept szerint egyetlen ember kicsinyke világán keresztül próbálja meg bemutatni a kontinensnyi ország millióinak sorsát érintő, az újkori történelem menetét is befolyásoló eseményt. A kisember (Al Pacino) egy járvány során elveszítette feleségét és három gyermekét. Egyetlen megmaradt fiával vasércet szállítanak, ám New York kikötőjében a forrongó tömeg egyszerűen elkobozza hajójukat, sőt nem sokkal később erőszakkal be is sorozzák őket. Néhány csata után Al Pacino kijelenti, ez nem az ő háborúja, és megszökik.

Így kezdődik a film, a továbbiakban pedig arról szói, hogy a sorsüldözte, elgyávított és önző kisember egy Solohov-hőshöz hasonlóan, különböző élmények hatására lassan, de biztosan ráébred, tévedett, ez mégiscsak az ő harca, és öntudatának teljes fegyverzetében újból beáll a seregbe, hogy fiával együtt küzdjön immár a végső győzelemig.

A kosztümöktől, a díszletektől és az elöltöltős puskákkal nehézkesen, lassan megvívott csatáktól kezdve egészen a hősök fogát borító lepedékig minden hiteles, ami látszik. Mindaz viszont, ami nem látszik, tehát a történetet működtető eszme, gondolat egyetlen kérdést vet fel igazán komolyan, mégpedig azt, miként képes ez az ország (Vietnámon innen és túl) elviselni az önnön nagyságával való folyamatos szembesülést.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/04 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1133