KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Géppisztolyos prédikátor

Sepsi László

Machine Gun Preacher – brit, 2011. Rendezte: Marc Forster.Írta: Jason Keller. Kép: Roberto Schaefer. Zene: Asche & Spencer. Szereplők. Gerald Butler (Childers), Michelle Mongahan (Lynn), Souleymane Sy Savane (Deng), Michael Shannon (Donnie). Gyártó: Relativity Media. Forgalmazó: Feliratos. 129 perc.

Marc Forster megmagyarázhatatlan vonzalma a gyerekmentő férfiemberekhez két művész-értelmiségi figura (az Én, Pán Péter és a Papírsárkányok írói) hőssé emelése után ezúttal egy harcos pótapában tetőzött. Az ex-motoros Sam Childers a kilencvenes évek elején tette le a tűt és vette fel a keresztet, majd néhány évnyi rehabilitáció után Isten katonájaként indult harcba Fekete-Afrika egyik „elfeledett háborújában”: a kezdetben ártalmatlan templomépítési projektnek köszönhetően Childers mindinkább bevonódott a helyi konfliktusokba, és a mai napig üldözi fakultatívan választott nemezisét, a Lord's Resistance Army néven futó gerillaszervezet despotáját, Joseph Kony-t.

Habár a két önjelölt és küldetését az Úrtól származtató fanatikus csatározása önmagában is bámulatos filmanyag lehetne, Forstert érezhetően nem érdekli más, minthogy kifaragja a „Machine Gun Preacher” esendő szentjének márványszobrát. Így a Géppisztolyos prédikátor sorra hagyja ki a felmerülő ziccereket, kezdve a címszereplő motivációjának és személyiségrajzának elnagyolásával, majd folytatva a felmerülő anomáliák – a hübrisz, a fanatizmus és a hit robbanékony kevercse egy AK-47-est lóbáló hillbillyben – szolid elmaszatolásával, miközben a bálványemelés hevében olyan mellékes apróságok sikkadnak el, mint a valódi Childers esete a fegyverkereskedelemmel. Forster prédikátora egydimenziós akcióhős, aki egy bő két órás Hallmark-tévéfilmben találta magát: a „true story” szorításában a cím által beígért akciópotenciál végképp elsorvadt, de csak néhány (ál)naiv közhely sarjadt a helyén. A Géppisztolyos prédikátor kikerüli a fejlett Nyugat afrikai szerepvállalásával kapcsolatos ellentmondásokat, hogy a játékidő végeztével csak annyi derüljön ki: a mozitermen kívüli világ még mindig teli van rossz helyekkel, és kész szerencse, hogy ilyen férfiak küzdenek a jobbításukért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10976