KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mennyei Örömök Klubja

Sárközi Dezső

Kínáról jut eszembe. Mennyei Örömök Klubja helyett inkább ez a Jean Vigo-s cím illenék ehhez a sino-amerikai filmregényhez. Wayne Wang filmje ugyanis az emlékekben élő Kínáról szól. San Franciscóba szakadt kínai hősnői – négy anya és lányai – lélekben még mindig az óhazában élnek. A Mao-Zoleumban. A tradíció vagy modernizáció című non-stop kiállítás Kínájában.

A szerteágazó, bonyolult szerkezetű epikus filmben (Amy Tan családregényéből készült) az anyák és lányaik élettörténete társadalmi korkép, kórlap, hirtelen ívelő lázgörbével, könnyű halálozással, véget nem érő vergődés a beilleszkedés reményében. Mindegy is, hogy Sanghaj a színhely vagy San Francisco.

A Mennyei Örömök Klubja irodalmi műnek teljes, filmnek is az lehetett volna. Helyette egy belső emigrációban szenvedő irodalmi adaptáció született – megrázó történettel, hiteles díszletekkel és jelmezekkel –, amelynek minden egyes képe ólomnehéz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/03 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1081