KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vasember

Kovács Marcell

Iron Man – amerikai, 2008. Rendezte: Jon Favreau. Írta: Arthur Marcum, Matt Holloway, Mark Fergus és Hawk Ostby. Kép: Matthew Libatique. Zene: Ramin Djawadi. Szereplők: Robert Downey Jr. (Tony Stark/Vasember), Gwyneth Paltrow (Virginia), Jeff Bridges (Stane), Leslie Bibb (Christine), Terrence Howard (Jim Rhodes). Gyártó: Marvel Enterprises / Road Rebel. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 126 perc.

 

A Marvel hidegháborús képregényében Tony Stark, a civilben fegyvergyáros szuperhős jó néhány évig pusztította az Egyesült Államok rosszakaróit, mire a vietnami háború megítélésében bekövetkezett gyökeres fordulat hatására a szerzők bűnbánó békeharcost faragtak belőle. A filmváltozatban ez az átváltozás húsz perc alatt lezajlik. Az afgán terroristák fogságából kiszabadult Stark hamar rádöbben, hogy az igazi veszélyt nem a sivatagi gerillák jelentik, hanem a galád amerikai fegyvergyártók, akik ellátják őket a legmodernebb harcászati eszközökkel.

A rohamosan szűkülő piacra termelő képregénykiadás ma már inkább csak ürügy a kiadóknak a játéklicenszek és a filmjogok értékesítéséhez. A sűrűn érkező filmfeldolgozások számára egyre kevésbé érdekes az alapanyag műfaji eredete, ritka az olyan képregényesen fogalmazó adaptáció, mint a Dick Tracy, a Hulk vagy a Sin City. Hagyományos akciófilmeket látunk, némi sci-fis beütéssel és ártalmatlan, meseszerű üzenettel, gondosan kerülve a korhatáros besorolást.

A Vasember látszólag csak abban tér el a sémától, hogy színes pizsama helyett egy nagy műgonddal kifejlesztett acélpáncél a főhős egyenruhája, holott filmtörténeti jelentőséggel bír: ez a mozi felé menekülő Marvel első kizárólag saját finanszírozású filmje. Különleges pénzügyi státusa nem társul kiemelkedő művészi jellemzőkkel, akcióban kimondottan gyengécske, viszont vagány a humora, és a főszereplő triót (Downey, Bridges, Paltrow) öröm nézni – Robert Downey Jr. különösen elemében van, a szerepet mintha rá szabtak volna. Tony Stark a legszórakoztatóbb szuperhősök közé tartozik: dúsgazdag életművész, egyszerre zseniális mérnök, félművelt műgyűjtő és gyakorló alkoholista. Ráadásul lelkes rocker is, jó memóriával: AC/DC mellett Suicidal Tendenciest is hallgat.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9394